Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.
Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének befejezését is.
Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte.
A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják.
„Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak” – mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.
A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad – tette hozzá.
Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.
Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek.
Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték úgymond „a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára”.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Készülhetnek az Ománban várakozók is: hétfőn megyünk értük!” – közölte a miniszter.
A konfliktus egyre súlyosabb: iráni beszámolók szerint már több mint ezer halálos áldozata van a támadásoknak.
Az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, amely során célba vették az ország katonai képességeit, és a támadás első hullámában megölték a rendszer vezetőit – beleértve Ali Hámenei ajatollahot is.
Gyorsan fogynak a légvédelmi rakéták az Irán elleni háborúban.
Az izraeli hadsereg világosan közölte a terveit.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
Hol a vége az őrületnek a világban?
