Felmérés: a németek többsége negatívan vélekedik a menedékkérőkről

Tovább emelkedett és meghaladta az 50 százalékot a menedékkérőkről negatívan vélekedők aránya Németországban egy csütörtökön ismertetett felmérés szerint.

A menedékkérőkkel kapcsolatos elítélő, lebecsülő véleményekkel egyetértők aránya 54,1 százalékos a bielefeldi egyetem interdiszciplináris konfliktus- és erőszakkutató intézetében (Institut für interdisziplinäre Konflikt- und Gewaltforschung, Universität Bielefeld – IKG) folytatott kutatássorozat új adatai szerint.

A mérés kezdete óta ez a legmagasabb arány

Ez több mint 5 százalékpontos növekedés a legutóbbi, 2016-ban végzett vizsgálatban rögzített 49,5 százalékhoz képest, és a legnagyobb arány 2012 óta, amikor a menedékkérőkhöz fűződő viszonyt bevonták az úgynevezett csoportra vonatkoztatott emberellenesség vizsgálatába. 

A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Freidrich Ebert Alapítvány (FES) megbízásából végzett kutatás készítői szerint a menedékkérőkről negatívan vélekedők arányának növekedése összefüggésbe hozható azzal, hogy keményedik a menekültügyről és a bevándorlásról a nyilvánosságban folytatott vita hangneme. A kutatók azt is feltételezik, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatos előítéletek és lebecsülő vélemények „tényként rögzültek a megkérdezetteknél” – írta a Spiegel Online hírportál az IKG felmérését ismertetve.

A többi vizsgált csoporttal kapcsolatos előítéletek, ellenérzések nem változtak jelentősen a 2016-os adatfelvétel óta. A muszlimokkal szembeni ellenségesség a németek 18,7 százalékára jellemző, míg 2016-ban 18,3 százalék volt ez az arány. A szintikkel és romákkal szemben ellenségesek aránya szintén alig nőtt, 24,9 százalékról 25,8 százalékra emelkedett.

A németek közel fele hisz összeesküvés-elméletekben

Az úgynevezett társadalmi közép beállítódásait, véleményáramlatait vizsgáló kutatást 2002 óta folytatják, kétévente vesznek fel új adatokat. Az állandó elemek mellett minden alkalommal más-más súlyponti kérdéseket vizsgálnak. Ezúttal a szélsőjobboldaliként és a jobboldali populistaként jellemzett vélemények elterjedtségére összpontosítottak. Így első alkalommal vizsgálták az összeesküvés-elméletekhez fűződő viszonyt. 

A többi között megállapították, hogy Németország lakosságának 45,7 százaléka úgy véli, hogy titkos szervezetek jelentős befolyást gyakorolnak a politikai döntésekre, és 32,7 százalék egyetért azzal az állítással, hogy a politikusok és más németországi vezetők külső hatalmak irányítása alatt álló bábok.

Stabil a jobboldali „populisták” jelenléte

Kimutatták, hogy a többség támogatja a demokratikus berendezkedést, híve a társadalom sokszínűségének, sürgeti az Európai Unió megerősítését, és igen csekély, 3 százalék alatti a szélsőjobboldali vélekedések elterjedtsége. 

Ugyanakkor a demokráciában kételkedő és a rendpárti tekintélyelvűség felé nyitott, a bevándorlókkal, muszlimokkal, menedékkérőkkel, szintikkel és romákkal kapcsolatban pedig negatív vélekedéseket tartalmazó jobboldali populista beállítottság jelenléte is stabil a német társadalomban. 

A lakosság 20 százaléka sorolható a jobboldali populisták közé, 42 százaléknál pedig felismerhetőek az ebbe az irányba mutató tendenciák. Jelentősek a területi különbségek, nyugaton alacsonyabb, a keleti tartományokban, a volt NDK területén magasabb a jobboldali populista nézeteket vallók aránya. 

Az arányok nem változtak számottevően az utóbbi években, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy a jobboldali populizmus „beérkezett”, ez a fajta beállítottság a lakosság széles rétegeiben elfogadottnak, a normáknak megfelelőnek számít.

A felnőtt lakosságra reprezentatív felmérést 1890 ember telefonos megkérdezésével végezték, az adatokat tavaly szeptember és idén február között vették fel.

(MTI)