Lassan nem lesz olyan nevesebb politikus a Demokrata Pártban, aki ne indulna az előválasztásokon.
Jay Inslee, Washington állam kormányzója, aki második ciklusában irányítja az északnyugati államot, pénteken videóüzenetben jelentette be, hogy megpályázza a Demokrata Párt elnökjelöltségét. A 68 éves politikus a klímaváltozás elleni küzdelem harcosának tartja magát, és a jelöltségét meghirdető kampányvideóban is ezt jelölte meg „korunk legfontosabb kihívásaként”.
"Azért indulok az elnökségért, mert én vagyok az egyetlen jelölt, aki vereséget mér majd a klímaváltozásra, ennek sikere országunk első számú prioritása" – fogalmazott Inslee az alig hosszabb, mint egyperces videóban. A politikus az éghajlatváltozás elleni küzdelmet John F. Kennedy elnök azon vállalkozásához hasonlította, amellyel a Holdra szállást szorgalmazta. A kormányzó Donald Trump elnök egyik éles kritikusa, elsősorban környezetvédelmi kérdésekben.
Amerikai sajtójelentések szerint Inslee már a jövő héten megkezdi választási kampányát. Kedden Iowában, majd Nevadában tart kampánygyűlést. Inslee – aki korábban a szövetségi képviselőház tagja volt – a tizenharmadik demokrata párti politikus, aki bejelentette indulását a 2020-as elnökválasztáson. Még decemberben egy televíziós interjúban felvetette, hogy esetleg indulna az elnökségért, és akkor e reményeit Jimmy Carter és Bill Clinton elnökségéhez hasonlította. Mint fogalmazott: mind Carter, mind Clinton „kicsiny államok ismeretlen kormányzói” voltak, mielőtt megválasztották őket az Egyesült Államok elnökének.
Az első kommentárok ugyanakkor arra mutatnak rá: a környezetvédelemre épített kampányt kockázatosnak látszik, kivált, amióta Al Gore alelnök 2000-ben egy ilyen elnökválasztási kampánnyal elbukott. A jelenleg legnépszerűbb demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok – mint például Bernie Sanders vermonti szenátor, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor vagy Kamala Harris kaliforniai képviselő – gazdasági kérdéseket helyeztek kampányuk középpontjába, adóemelésekkel finanszírozva tervezett kormányprogramjaikat.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
A bűnlajstroma sem volt rövid, mégis iskoláknál foglalkoztatták.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
