Az EU több mint 200 millió euróval támogat két magyarországi fejlesztést.
Az Európai Unió (EU) Kohéziós Alapja több mint 218 millió eurót (mintegy 69,7 milliárd forint) biztosít két magyarországi fejlesztéshez: az M8-as autópálya egy szakaszának építéséhez, valamint Budapest és Budaörs szennyvízrendszerének fejlesztéséhez – közölte Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden.
Tájékoztatása szerint az uniós alap 203,5 millió euró (mintegy 65,1 milliárd forint) összegű uniós forrást biztosít az M8-as autópálya 29 kilométeres, Körmend-Rábafüzes közötti szakaszának építéséhez, amivel javul Magyarország és az ausztriai Graz között a közúti összeköttetés minősége.
Ezenkívül az alap 15 millió eurót (mintegy 480 millió forint) fordít Budapest és Budaörs szennyvízgyűjtő rendszereinek korszerűsítésére.
Az uniós biztos hangsúlyozta, a közúti és vízügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló jelentős beruházások révén az EU sokat tesz azért, hogy Magyarországon előmozdítsa a regionális fejlődést és a növekedést, valamint megkönnyítse a magyar polgárok mindennapi életét.
„A két kohéziós politikai projekt egyértelműen jelzi, hogy az EU hozzáadott értéket teremt Magyarországon" – fogalmazott.
Mint elmondta, az M8-as autópálya projektje javítja Vas megye közúti kapcsolatát Burgenlanddal, egyúttal hozzájárul a transzeurópai közlekedési törzshálózat kiépítéséhez. Az autópálya szakasza várhatóan 2021-ben készül el.
A másik projekt keretében Budapesten és Budaörsön 1410 háztartás kapcsolódik majd egy új, korszerűbb szennyvízhálózathoz, amely nagyjából 33 ezer lakost érint majd. Ez a beruházás, amelybe az EU a korábbi uniós költségvetési időszakban már 61 millió eurót ruházott be, a tervek szerint 2020 júniusára valósul meg.
Cretu hozzátette, a 2014 és 2020 közötti időszakban az unió az európai strukturális és beruházási alapokból 25 milliárd eurót ruház be Magyarországon, ez erre a hétéves időszakra magyar állampolgáronként átlagosan 2532 eurót tesz ki.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
