Hiába figyelmeztet Moszkva, tovább támogatják nyugatról Ukrajnát
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára megbeszélték Ukrajna megerősítését tél előtt.
A statisztikák azonban nem fedik fel a trend hátterében megbújó kihívásokat. Igaz ugyan, hogy folyamatosan emelkedik a jogi egyetemekre beiratkozó nők száma, de ezzel párhuzamosan egyre több pályaelhagyóval lehet találkozni a jogi szférában.
A 2018-as választások során kiemelkedően fontos szerepet játszottak a nők. Az Egyesült Államok történelmében ugyanis még nem fordult elő, hogy ennyi női jelölt indult volna szenátusi, képviselőházi, valamint kormányzói tisztségért. Ebből kifolyólag egyre elterjedtebbé vált az a mondás, miszerint 2018 a „nők éve” volt. Ezt megelőzően 1992-re ragasztották még ugyanezt a jelzőt, mivel akkor is robbanásszerűen megnövekedett a Kongresszusba bekerült nők száma.
Az American Bar Association (akkreditációs jogkörrel felruházott ügyvédi szervezet) felmérése szerint a 2018-as évben – már sorban a harmadik esztendőben – a női beiratkozók száma jócskán meghaladta a férfiakét a jogi egyetemeken. A statisztika azonban nem árul el mindent, hiszen annak ellenére, hogy a jogászképzésben résztvevő nők száma évről évre gyarapszik, a jogi területeken vezetői pozíciót betöltő nők száma nem emelkedett ezzel párhuzamosan. Sőt, a felmérés adatai azt mutatják, hogy vészesen növekszik azok száma, akik jogászi szaktudásukat félretéve más pályát választanak. Az American Bar Association elemzése alapján 2016-ban volt először több női hallgató az amerikai jogi egyetemeken, mint férfi. 2017-ben 1,21 százalékkal, míg 2018-ban további 1,09 százalékkal növekedett a nők száma. Így 2018-ban az amerikai jogi egyetemen tanulók több mint fele – 51,3 százalék – volt nő.
Ez a folyamat azt a mítoszt is lerombolta, miszerint nőként sokkal nehezebb bekerülni magasabb presztízsű jogi egyetemekre. A U.S. News & World Report rangsora alapján a top 20 amerikai jogi egyetem közül 11 esetében állapították meg, hogy jelentősen növekedett a női beiratkozók száma. Erre példaként említhető, hogy a Yale, a Stanford, a Harvard, illetve a Chicagói Egyetem esetében is több női hallgató volt 2018-ban, mint 2017-ben. Érdekesség továbbá az is, hogy a top 20 jogi egyetem közül 9-en jelenleg több nő tanul, mint férfi. Az egyetemeken jellemző erősebb női jelenlét azonban nem azt jelenti, hogy a jogi szakmában is egyre több nő dolgozik. Az American Bar Association adatai szerint sem a cégek és vállalatok esetében nem növekedett a női vezetők, jogtanácsosok száma (26,4%,) sem a jogi egyetemek női dékánjainak száma (32,4 %) nem emelkedett. A szövetségi, valamint állami szintű bírák közül is csupán az összes bíró 27,1 százaléka nő.
Az elemzés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek miért nem maradnak a pályán, és vállalnak vezető pozíciókat az egyes szervezetekben. A válaszok között a zaklatás, a nemek közötti bér egyenlőtlensége, illetve az előítéletesség jelent meg legtöbbször. Az American Bar Association példaként említi azt a gyakorlatot, miszerint az amerikai Legfelsőbb Bíróságoknál sokkal több esetben szakítják félbe a női bírák beszédét, mint a férfiakét. A kutatás rámutatott arra, hogy leginkább a férfi kollégák vágnak bele a női társbírák szavába, míg férfi kollégájuk beszédét csak igen ritkán akasztják meg.