Ez a folyamat azt a mítoszt is lerombolta, miszerint nőként sokkal nehezebb bekerülni magasabb presztízsű jogi egyetemekre. A U.S. News & World Report rangsora alapján a top 20 amerikai jogi egyetem közül 11 esetében állapították meg, hogy jelentősen növekedett a női beiratkozók száma. Erre példaként említhető, hogy a Yale, a Stanford, a Harvard, illetve a Chicagói Egyetem esetében is több női hallgató volt 2018-ban, mint 2017-ben. Érdekesség továbbá az is, hogy a top 20 jogi egyetem közül 9-en jelenleg több nő tanul, mint férfi. Az egyetemeken jellemző erősebb női jelenlét azonban nem azt jelenti, hogy a jogi szakmában is egyre több nő dolgozik. Az American Bar Association adatai szerint sem a cégek és vállalatok esetében nem növekedett a női vezetők, jogtanácsosok száma (26,4%,) sem a jogi egyetemek női dékánjainak száma (32,4 %) nem emelkedett. A szövetségi, valamint állami szintű bírák közül is csupán az összes bíró 27,1 százaléka nő.
Az elemzés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek miért nem maradnak a pályán, és vállalnak vezető pozíciókat az egyes szervezetekben. A válaszok között a zaklatás, a nemek közötti bér egyenlőtlensége, illetve az előítéletesség jelent meg legtöbbször. Az American Bar Association példaként említi azt a gyakorlatot, miszerint az amerikai Legfelsőbb Bíróságoknál sokkal több esetben szakítják félbe a női bírák beszédét, mint a férfiakét. A kutatás rámutatott arra, hogy leginkább a férfi kollégák vágnak bele a női társbírák szavába, míg férfi kollégájuk beszédét csak igen ritkán akasztják meg.