Arra való hivatkozással, hogy „neonáci” rendezvényen emlékeztek meg 2018-ban az idén 74 évvel ezelőtt történt mészárlásról.
A karintiai katolikus egyház elutasította a horvát püspöki konferencia azon kérelemét, hogy idén is misét tarthassanak a bleiburgi tragédia és "keresztút" helyszínén – jelentette a horvát sajtó pénteken, az osztrák fél közleményére hivatkozva. „A Bleiburg melletti mezőn évente megrendezésre kerülő rendezvény a politika eszközévé vált, és része lett egy olyan politikai-nemzeti szertartásnak, amelyet arra használnak fel, hogy szelektíven értékeljék és tolmácsolják a történelmet” – olvasható Gurk-Klagenfurt egyházmegye püspöksége által megfogalmazott, s a horvát egyháznak elküldött levélben. A szövegben azt is kifejtik, hogy az összejövetel árt a katolikus egyház megítélésének.
A horvát katolikus egyház szervezésében és a parlament védnöksége alatt évről évre megtartott bleiburgi megemlékezést Ausztriában Európa egyik legnagyobb „neonáci összejövetelének tartják”, és egyre több ellenzője akad. A rendezvényt már tavaly is megpróbálta betiltani Gurk-Klagenfurt egyházmegye, akkor sikertelenül. Alois Schwarz püspök mindazonáltal már akkor kikötötte, hogy a megemlékezésen nem hangozhatnak el politikai beszédek, a mise alatt nem használhatók politikai jelképek, sem transzparensek, ellenkező esetben betiltják. A tiltakozóknak az ott megjelent tömeg viselkedésével volt bajuk, akik szerintük a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette náci bábállamot éltetették.
Az idei elutasító levélben további indokként említik, hogy a 2018. májusi rendezvény résztvevői a figyelmeztetések ellenére nem tartották magukat a megszabott feltételekhez. Tavaly öt horvát és egy szlovén állampolgárt tartóztattak le az osztrák hatóságok tiltott szimbólumok viseléséért és náci karlendítésért, amelyekért akár tíz évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Ausztriában törvény tiltja a nemzetiszocialista eszmék terjesztését, a náci ideológiát képviselő jelképek használatát és a holokauszt tagadását, amely tiltások nemrég kibővültek az usztasa szimbólumok használatára vonatkozó passzussal is.
A második világháború végén a jugoszláv partizánhadsereg elől menekülő horvát katonák és civilek többsége 1945 májusában elérte a mai osztrák-szlovén határ vonalát, ahol azonban a szövetséges erők feltartóztatták és visszafordították őket. A partizánok az ausztriai Bleiburg közelében, a szlovéniai Kocevski Rog mellett és a maribori úton (keresztút) néhány nap alatt tízezreket végeztek ki, a világháború befejezése utáni legnagyobb tömegmészárlást hajtva végre ezzel Európában.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ha ő nem volt hős, akkor ki hős egyáltalán? Hadjú Tímea írása.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Utólagos balos mítoszok, hogy itt valami nagy választás volt. Nem volt. Volt a rossz és a rosszabb.
A 2. világháború egyik fordulópontja volt a partraszállás. 80 év után is az európai béke emlékezetének központi eseménye a normandiai megemlékezés.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára megbeszélték Ukrajna megerősítését tél előtt.
Az izraeli légierő a Hezbollah terrorszervezet bejrúti központját bombázta.
