Tömeges tiltakozás: nagyszabású akció indult Helif nők közötti bokszolása ellen
Itt a megoldás az interszexuális sportoló ügyére.
Szintet lépet az algériai fiatalok tiltakozása, most már rezsimváltást akarnak.
Több törvényhozó is kilépett a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) algériai kormánypártból, hogy csatlakozzanak az Abdul-Azíz Buteflika hivatalban lévő elnök elleni tiltakozásokhoz – jelentette részletek mellőzve a helyi, magántulajdonú Asuruk TV pénteken, miközben az al-Vatan című helyi lap szerint több mint egymillióan vonultak utcára tiltakozni Buteflika indulása ellen az április 18-i elnökválasztáson. A rendőrség könnygázt vetett be a tüntetőkkel szemben.
A fővárosban, Algírban 2001 óta nem engedélyeznek utcai tiltakozásokat, de ennek ellenére napi rendszerességgel tüntetnek a 82 éves elnök ellen, amióta február közepén bejelentette: indul a választásokon ötödik mandátumáért. A tüntetők eleinte az elnök indulási szándéka ellen tiltakoztak, de egyre erősödnek a Buteflika lemondását követelő hangok. A Vatan beszámolója szerint a tiltakozók tömege elözönlötte Algír belvárosának utcáit. Egyes imámok a mecsetekben békés, szabálykövető magatartásra buzdították az utcákra vonulókat.
Rezsimváltás az új szlogen
Ennek ellenére az algériai hatóságok – többnyire szabálysértésekre hivatkozva – 195 embert őrizetbe vettek. Egy részüket azzal gyanúsították, hogy a megmozdulás során fosztogattak. A rendőrség könnygázt is bevetett a tiltakozók oszlatására. Az APS algériai hírügynökség szerint a fővárosban és az ország más térségeiben tüntetők rezsimváltást követeltek.
„Nem az (elnök) ötödik mandátumára! Köztársaság – nem királyság! Buteflika mondjon le! A szabad és demokratikus Algériáért!” – skandálták a tömegtüntetés résztvevői. A Vatan szerint szintén hallhatóak voltak az arab tavasz idejéről ismert jelszavak is, mint „A nép rezsimváltást akar!” A vasúti és metrószolgáltatást felfüggesztették a tüntetés kezdete előtt. A rendőrség az eddig tiltakozásokhoz hasonlóan nagy erőkkel vonult ki, de összecsapásokról vagy erőszak alkalmazásáról nem érkeztek hírek. A katonaság mindeddig a kaszárnyákban maradt.
A tiltakozásokat a közösségi hálókon szervezik, a választások napjáig minden péntekre nagyszabású megmozdulásokra szólították fel az algériaiakat a szervezők. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint egy névtelen csoport arra bátorította a tüntetőket, hogy csatlakozzanak az e hét péntekre szervezett „20 milliós vonuláshoz”, amely a nevéből adandóan azt tűzte ki céljául, hogy a lehető legtöbben elmenjenek tüntetni. A Reuters megfogalmazása szerint komplett családok vonultak utcára.
A társadalom egyre több rétege csatlakozik
Csütörtökön több száz ügyvéd tüntetett Algírban, mert szerintük alkotmányellenes az idős, gyengélkedő elnök indulása a választásokon. A fekete talárt viselő jogászok az alkotmánybíróság épülete előtt gyülekeztek. A Reuters megjegyezte, hogy Buteflika régi szövetségesei és a kormánypárt tagjai közül is többen támogatóan nyilatkoztak a tüntetésekről, ami a hírügynökség szerint arra utal, hogy az uralkodó elit sem képvisel egységes álláspontot az elnök újraindulásának kérdésében.
Az észak-afrikai országot 1999 óta irányító, 2013-ban szélütést szenvedő, nyilvánosan beszédet pedig utoljára 2014-ben mondó, betegeskedő Buteflika kirobbanásuk óta csütörtökön reagált először a tiltakozásokra. Közleményében az ország destabilizációjára figyelmeztetett. A jelenleg Genfben kórházi kezelésen tartózkodó Buteflika a tüntetések hatására sem tett le indulási szándékáról a választásokon, egyfajta kompromisszumot ajánlott, amelyben fogadkozott, ha újraválasztják, egy éven belül új választásokat ír ki, amelyeken viszont már nem fog indulni.
Az algériaiak nagy része elfogadta Buteflika szigorú, ellentmondást nem tűrő rendszerét az ország véres, mintegy 200 ezer életet követelő polgárháborúja után a kilencvenes években, cserébe a viszonylagos békéért és stabilitásért. Megfigyelők szerint a hatalom a stabilitással és a békével indokolja legitimációját. A fiatalok azonban vezetők egy új generációját akarják látni a kormányban, amely – a Reuters szerint – üzletemberekből, a függetlenségi háború veteránjaiból és a biztonsági erők és a hadsereg vezetőiből tevődik össze. A tiltakozók elsősorban munkalehetőségeket, jobb szociális szolgáltatásokat és a mindent behálózó korrupció felszámolását akarják elérni Afrika egyik legnagyobb kőolajtermelő országában.