Ismét megvizsgálják a srebrenicai mészárlás körülményeit

A boszniai Szerb Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy ismét megvizsgálja a csaknem két és fél évtizeddel ezelőtti srebrenicai mészárlás körülményeit, illetve azt, hogy pontosan hányan is estek áldozatául a szerb csapatoknak.

A szarajevói sajtó beszámolói szerint a boszniai szerbek lépésére az országban élő bosnyákok, illetve a Nyugat is történelmi revíziókísérletként és a népirtás tagadásaként tekint. 

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. 

A srebrenicai vérengzés megosztja a két országrészből álló Bosznia-Hercegovinát. Míg az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak vezetése gyásznappá nyilvánította július 11-ét, addig a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban még azt sem ismerik el, hogy 24 évvel ezelőtt népirtás történt a kelet-boszniai városban. A Bosznia-hercegovinai Föderációban viszont 2014 óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben minősítette népirtásnak a Srebrenicában történteket.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a holttesteket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra a Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Az emlékművön az olvasható, hogy a mészárlásnak 8372 áldozata volt. A boszniai szerb vezetés szerint viszont ennél kevesebben estek a szerbek áldozatául, ezért kezdeményezték a felülvizsgálatot. 

A boszniai Szerb Köztársaság vezetése 2004-ben ugyan elfogadta a nemzetközileg elismert áldozatszámot, tavaly nyáron azonban a törvényhozás – Milorad Dodik akkori boszniai szerb elnök kezdeményezésére – arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza ezt a lépést. Milorad Dodik azóta a boszniai háromtagú államelnökség szerb tagja lett, így nem csoda, ha a kezdeményezés újra előtérbe került. Mivel Dodik a szerbekkel egyetértve nem fogadja el népirtásként a Srebrenicában történteket, igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a mészárlás áldozatainak a száma is megkérdőjeleződjön. A politikus elismerte, hogy valóban súlyos bűncselekmények történtek Srebrenicában, de az áldozatok száma nem éri el a nyolcezret, és nem is lehet népirtásról beszélni. Azt is felvetette, hogy míg a bosnyák áldozatok számát folyamatosan felül-, addig például a Szarajevó ostroma során meggyilkolt szerbek számát mindig alábecsülik. 

Anton Kasipovic, a boszniai Szerb Köztársaság igazságügyi minisztere szerint az áldozatok számát felülvizsgáló testület célja nem a népirtás tagadása vagy az áldozatok emlékének megbecstelenítése, hanem az, hogy megbízható adatokat gyűjtsenek össze az 1995-ben történtekről. Ezt bizonyítandó kiemelte, hogy a Srebrenicában és Szarajevóban történteket vizsgáló bizottságokban nemcsak szerbek ülnek majd, hanem 12 ország szakértőit hívták meg oda. 

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket, és mintegy másfél millió embernek kellett elhagynia otthonát.

(MTI)