Gendersemleges hivatali nyelvhasználatot vezet be Hannover

Az önkormányzat döntése azonban nemcsak helyi szinten, hanem egész Németországban komoly társadalmi polémiát, illetve sajtóvisszhangot váltott ki. A genderigazságos nyelvhasználat bevezetése összefüggésben áll a szövetségi kormány 2018. augusztus 15-én jóváhagyott, a személyes adatok védelméről szóló törvénymódosításával, amelynek értelmében a személyi okmányokban a férfi és a nő mellett az „egyéb” nem is választható. A kormány döntésére azután került sor, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság 2017. október 10-i határozatában kimondta, hogy 2018. december 31-ig lehetővé kell tenni, hogy az anyakönyvezéskor a férfi és a nő mellett egy harmadik nem bejegyzésére is lehetőség legyen.

A hannoveri döntést általános értetlenség fogadta. Alsó-Szászország szociáldemokrata tartományi miniszterelnöke, Stephan Weil – aki maga is hat évig volt Hannover polgármestere – aggodalmának adott hangot. Jelezte, hogy a lépés szerinte egy végeláthatatlan politikai lavinasorozatot indíthat el azzal, hogy az önkormányzat nagy igyekezetében minden kisebbségnek meg akar felelni. Hangsúlyozta, hogy a politikának és a közigazgatásnak nem szabad túlságosan eltávolodnia az emberek által használt hétköznapi nyelvtől. A város vezetése a szinte egyöntetűen negatív reakciók ellenére is kitart a döntés mellett. A város polgármestere indoklásul kifejtette, hogy a hivatali nyelvhasználattal is kifejezésre kívánják juttatni, hogy minden nemet képviselnek, ugyanis a város mottója a következő: „A sokszínűség az erőnk”.
 
A Jamaica-koalíció (CDU-FDP-Zöldek) által vezetett Schleswig-Holstein tartomány esélyegyenlőségi megbízottja is hasonló tervekről számolt be. A megbízott hangsúlyozta, hogy nem dogmatikusan, hanem kreatívan kívánnak a kérdéssel foglalkozni, példaként az édesanya (Mutter) és édesapa (Vater) szavak helyett a már létező „szülőrész” (Elternteil) szó használatát. Ugyancsak hasonló terveket fogalmazott meg a Zöldek-CDU koalíció vezette Baden-Württemberg tartomány fővárosának zöldpárti főpolgármestere. Egyes vélekedések szerint a hannoveri városvezetés „nyelvújító” szándéka ezzel leképezi azt a német társadalomban terjedő folyamatot, amelyet a sajtóban a „mindenféle kisebbséggel szembeni megfelelési kényszerként” írnak le.