Nyeregben érzik magukat az oroszok: ezt üzenték Zelenszkijnek
Nem sok kompromisszumra számíthat az ukrán elnök.
Atomrobbanófejjel felszerelhető rakéták telepítését szorgalmazza a lengyel külügyminiszter, aki egy német hetilapnak úgy fogalmazott: Moszkva csak az erő nyelvét érti. A térségben harminc év után jelenhetnének meg újra a középhatósugarú ballisztikus rakéták, a Pershing nevű rakéták ellen milliók tiltakoztak az akkori NSZK-ban.
Nem lehet kizárni, hogy a béke biztosítása érdekében amerikai „atomrakétákat” telepítsenek Lengyelország területére, annak ellenére sem, hogy ez szakítást jelentene a NATO-Oroszország alapszerződéssel – jelezte a lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában, amelyet a Der Spiegel című német hírmagazin ismertetett pénteken.
Jacek Czaputowicz a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésben rögzített amerikai kötelezettségvállalások felfüggesztésével kapcsolatban a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai. Ezek az országok tudják, hogy Moszkva „csak az erő nyelvét érti”. Ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre.
„Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét” – fogalmazott az orosz vezetés tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa. „Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen” – mondta Jacek Czaputowicz.
A Der Spiegel szerint a lengyel diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy akár hazája területére is telepítenek amerikai atomrakétákat, ami szakítás lenne az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirattal, amelynek alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.
Amerikai atomrakétákat Lengyelországban „egyáltalán nem kívánunk, de minden attól függ, hogy Oroszország miként viselkedik a jövőben, hogy folytatja-e agresszív fegyverkezési politikáját” – mondta a miniszter a Der Spiegel digitális formátumban pénteken kiadott, nyomtatott változatban szombaton megjelenő számában, hozzátéve, hogy a NATO közösségének együtt kell ebben az ügyben.
Ismeretes, a nyolcvanas években milliók tiltakoztak éppen az INF-szerződés okaként megjelölt Pershing-atomtöltetű rakéták telepítése ellen Európa-szerte, ezek utolsó példányait 1991-ben szerelte le a német hadsereg.
(MTI)