Egy kis ország ne üsse az orrát a nagyok dolgába? – még egyszer a magyar–lengyel barátságról

Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.

Maarten Feteris, a holland Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint Lengyelország vagy Magyarország még nem olyan régóta demokratikusak, ezért nem rendelkeznek demokratikus emlékezettel, míg Hollandiának már a génjeiben van a jogállam.
Maarten Feteris február 3-án adott interjút a VPRO közszolgálati televízió Buitenhof című aktuálpolitikai műsorában a lengyel jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Elmondása szerint „ami Lengyelországban történik, az a kormány támadása a független bírói hatalom ellen, márpedig a bírák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a demokratikus törvényeket betartsák”. Majd a műsor riportere ennek kapcsán azt is megjegyezte, hogy Magyarországon, Törökországban vagy épp az Egyesült Államokban is hasonló helyzet uralkodik, ezekben az országokban is hanyatlik a jogállamiság. Erre válaszként a holland Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy ez több szempontból is aggasztó lehet az említett országok számára. Szerinte a társadalmi törésvonal mellett gazdasági vonzata is lehet a jogállamiság csorbulásának. Úgy látja, hogy azok az országok, amelyekben a jogrend jól működik, nagyobb biztonságot kínálnak a befektetők számára. Feteris zárásként hozzátette, hogy Lengyelország vagy Magyarország még nem olyan régóta demokratikus országok, ezért nem rendelkeznek demokratikus emlékezettel, míg Hollandiának már a génjeiben van a jogállam.