Azok a brit politikai erők, amelyek ellenzik a Brexit-megállapodást, lépjenek elő alternatív javaslatokkal – jelentette ki Theresa May brit kormányfő a BBC vasárnapi interjúműsorában. May hozzátette: nincs értelme még egy Brexit-népszavazás kiírására, és már idő sem lenne rá.
Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás ellenzőinek feladata lenne, hogy más megoldásokat javasoljanak, ha a jelenlegi egyezményt nem tudják elfogadni.
A brit miniszterelnök a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a Brexit-megállapodás bírálói közül eddig senki nem állt elő alternatív javaslatokkal.
Megerősítette, hogy a megállapodásról szóló, decemberről elhalasztott alsóházi szavazást január közepén mindenképpen megtartják.
Theresa May hangsúlyozta: ha az alsóházi képviselők ezen a voksoláson elvetik az Európai Unióval kötött egyezményt, senki nem tudja megmondani, hogy onnantól mi történne, az ország „feltérképezetlen területen” találná magát.
A brit kormányfő kifejtette: a parlamentben jelen van egyrészt a Munkáspárt – a legnagyobb brit ellenzéki erő –, amely mindenféle egyezséget elutasít, és „politikai játszmákra” használja fel a Brexitet, igyekezve a lehető legnagyobb káoszt előidézni, vannak olyanok, akik újabb népszavazást szorgalmaznak az EU-tagságról a Brexit-folyamat leállítása végett, és vannak, akik „a számukra tökéletes Brexitet szeretnék látni”.
„Nekik üzenem: ne engedjék, hogy a tökéletesre irányuló törekvés a jó ellenségévé váljon, mert ez azzal a veszéllyel jár, hogy egyáltalán semmiféle Brexit nem lesz” – fogalmazott Theresa May a BBC vasárnapi interjúműsorában.
Nem lenne jó még egy népszavazás
Arra a kérdésre, hogy ha a parlament megszavazna egy esetleges indítványt az EU-tagságról szóló újabb referendumról, akkor ő kiírná-e a népszavazást, a brit miniszterelnök kijelentette: személyes véleménye szerint nem lenne helyénvaló ismét népszavazást rendezni a brit EU-tagságról, mivel az megosztaná az országot.
Hozzátette: a népszavazást már nem lehetne megtartani a brit EU-tagság megszűnésének március 29-i időpontja előtt; egy ilyen döntés nyomán ki kellene terjeszteni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján zajló tárgyalási folyamat határidejét.
A kilépési folyamatot szabályozó cikkely, amelynek aktiválását Theresa May 2017. március 29-én jelentette be, kétévi tárgyalási folyamatot irányoz elő, abban az esetben, ha a felek nem állapodnak meg korábbi kilépési időpontban. Ennek alapján az Egyesült Királyság EU-tagsága idén március 29-én megszűnik, akkor is, ha addig nem lép érvénybe a kilépési feltételekről szóló megállapodás.
Változik a brit közvélemény?
A brit kormány kérheti a határidő kiterjesztését, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. Az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítés esetleges visszavonása London szuverén joga lenne, de a konzervatív párti brit kormány erről hallani sem akar.
A legutóbbi felmérések viszont arra vallanak, hogy a brit közvélemény többsége pártolná az újabb népszavazást. A YouGov közvélemény-kutató csoport által az újabb referendumért kampányoló legnagyobb brit civil szerveződés, a People's Vote megbízásából elvégzett, vasárnap ismertetett vizsgálat kimutatta, hogy a választók 53 százaléka szerint nem a parlamentnek, hanem a népnek kellene kimondania a végső szót a Brexit ügyében.
A felmérés szerint újabb népszavazás esetén – ha a szavazólapon a kilépés vagy a bennmaradás közötti egyszerű választási lehetőség szerepelne – 54 százalék voksolna arra, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre. A friss YouGov-felmérés szerint ha az esetleges újabb népszavazáson a további EU-tagság és a megállapodás nélküli kilépés között kellene választani, 58 százalék voksolna a bennmaradásra és 42 százalék a kilépésre. Ha a választási lehetőség a bennmaradás és a jelenlegi megállapodás alapján történő kilépés lenne, a britek 63 százaléka szavazna arra, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja, és 37 százalék voksolna a kilépésre.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Mindenki az energiaellátás nagy problémájával küzd.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Ők a következők.
