Megszavazta a balkáni ország névváltását a szkopjei parlament, ezzel véget ér a 27 éves vita Görögországgal, és megnyílhat az út az euroatlanti integráció előtt. Az országot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni.
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.
Ígéretéhez híven a legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-PMNE) bojkottálta az ülést. Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.
A mostani szavazást megelőző vita szerdán kezdődött, akkor Zoran Zaev kormányfő a parlamentben reményének adott hangot, hogy a szavazás sikeres lesz, és a javaslat megkapja a szükséges kétharmados támogatottságot. Mint mondta: ez megnyitja a kapukat Macedónia európai jövője előtt. Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke pedig úgy nyilatkozott, pártja nem vesz részt a parlamenti vitán, mert azon a macedón identitás megszüntetéséről szavaznak. A névváltoztatást ellenzők szerda óta tiltakoztak a parlament épülete előtt.
Még tavaly júniusban hagyták jóvá az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát. 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
(MTI)
Athén komolyan fontolóra vette az atomenergia jövőbeli bevezetését, noha az országban jelenleg nem működik erőmű, és eddig kizárólag Bulgáriából importáltak nukleáris eredetű áramot. Micotákisz kormányfő szerint a karbonsemlegesség elérhetetlen atomenergia nélkül, így még atommeghajtású kereskedelmi hajókat is fejlesztenének.
Növekvő trend a láthatáron.
Nem tétlenkedik a tárcavezető.
A rossznyelvek szerint a görög szurkolók a saját klubjukat megfenyegették.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Több épületben és az úthálózatban is kár keletkezett.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az influenszert ezúttal a NATO-csúcson tett kormányfői nyilatkozat háborította fel.
