A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
A Kanadai Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntésének értelmében minden kanadai állampolgársággal rendelkező, 18. életévét betöltött személy számára garantálni kell a szavazáshoz való jogot. Emiatt tehát nem zárható ki senki a választáskor gyakorolt jogból lakóhelyi okokra hivatkozva.
Kanadában 2019. január 11-ig csak azok a személyek rendelkeztek szavazati joggal, akik 18. életévüket betöltötték, és az ország területén élnek, vagy kevesebb mint öt éve hagyták el hazájukat. A kanadai választási törvény értelmében ugyanis az, aki öt évnél kevesebb ideje él életvitelszerűen az országon kívül, de tervezi a hazaköltözést, rendelkezik aktív szavazati joggal. Viszont az, aki már több mint öt éve nem rendelkezik kanadai állandó lakcímmel, nem élhet a választások során az említett joggal. Ennek a gyakorlatnak vetett véget a napokban hozott bírósági ítélet, amelynek értelmében alkotmányellenesnek nyilvánították a választási törvény vonatkozó részeit. Korábban nagyjából egymillió fő nem tudott élni szavazati jogával a szövetségi választások során annak ellenére, hogy erős gazdasági és társadalmi kötelék áll fenn a kivándoroltak és Kanada között. Sokan Kanadából kapják a nyugdíjukat, illetve a külföldön élők többsége Kanadának fizet adót is.
Az egész ügy kiindulópontja egy peres eljárás volt, amelynek során két kanadai állampolgár beperelte az illetékes hatóságokat, mivel nem engedték őket szavazni a 2011-es választáson. A két férfi több mint öt éve nem rendelkezett kanadai állandó lakóhellyel, emiatt a hatóságok nem engedélyezték, hogy a szövetségi választásokon részt vegyenek. Az eset egészen a Kanadai Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol aztán azt a döntést hozták a bírák, hogy az ötéves kritérium alkotmányellenes, és minden külföldön élő, kanadai állampolgársággal rendelkező személynek biztosítani kell a szavazati jogot. Richard Wagner, az eset főbírája úgy nyilatkozott az ügy kapcsán, hogy a szavazás alapvető politikai jog, a szavazati jog garantálása pedig a demokrácia egyik alapelve. Gillian Frank és Jamie Duong, akik az ügy felperesei voltak, elmondták, hogy annak ellenére, hogy amerikai egyetemeken dolgoznak, szoros kapcsolatban állnak hazájukkal, és a jövőben mindenképp Kanadában szeretnék gyakorolni szavazati jogaikat.