VI. Fülöp tavaly több mint 242 ezer eurót (78 millió forint) keresett, felesége, Letícia királyné pedig mintegy 135 ezer eurót (43 millió forint).
Csaknem nyolcmillió euró (2,5 milliárd forint) lehet idén a spanyol királyi ház büdzséje, ha a képviselők megszavazzák a költségvetési javaslatot, amelyet a spanyol kormány hétfőn nyújtott be a parlamentnek.
Költségvetésük azonban még így sem éri el a nyolc évvel ezelőtti 8,4 millió eurós (2,7 milliárd forint) szintet, amelyet a gazdasági válság hatására kezdtek el csökkenteni. A királyi ház büdzséjét 2014-2017 között be is fagyasztották 7,7 millió eurón (2,4 milliárd forint).
A költségvetés legnagyobb tétele a bérköltség, amely tavaly a kiadások 48,6 százalékát tette ki. Ebbe tartozik a királyi család javadalmazása is, amelynek mértékéről maga az uralkodó dönt.
VI. Fülöp tavaly több mint 242 ezer eurót (78 millió forint) keresett, felesége, Letícia királyné pedig mintegy 135 ezer eurót (43 millió forint). A családból rajtuk kívül az előző uralkodó I. János Károly és felesége, Zsófia részesül még javadalmazásban. Négyük fizetése együttesen meghaladta a 679 ezer eurót (218 millió forint).
VI. Fülöp tavaly ugyanannyival emelte a királyi család tagjainak, illetve alkalmazottainak bérét, mint amennyivel több pénzt kaptak a közalkalmazottak Spanyolországban.
A spanyol királyi család kiadásai nyilvánosak és nyomon követhetőek az interneten. A 2014 júniusában trónra került VI. Fülöpnek ez volt az egyik első uralkodói intézkedése, mivel apja lemondásában közrejátszott az is, hogy a gazdasági válság ellenére is folytatta költekező életmódját, kiváltva a spanyolok ellenszenvét.
(MTI)
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
A reform 2025 májusától lép életbe.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
