Hatvan kilométer hosszú határkerítést épített Oroszország az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten az ukrán határ mentén.
Hatvan kilométer hosszú határkerítést épített Oroszország az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten az ukrán határ mentén.
A Perekop-szoros térségében létesített akadály elkészültét a határvédelemért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentette be a nap folyamán. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az építési munkálatok 2015-ben indultak. A határkerítés mentén több száz, rejtett, illetve szemmel látható megfigyelési eszközt, a többi között térfigyelő- és hőkamerákat, illetve az FSZB szerint vibrációkat nyomon követő szenzorokat is telepítettek.
A krím félszigeti parlament egyik szóvivője a határakadály létesítésével összefüggésben elmondta: az intézkedésre azért volt szükség, hogy megvédhessék a helyi lakosságot a kijevi kormánytól, amelytől - mint fogalmazott - bármi kitelik. Hozzátette: a félsziget északi részén húzódó határkerítés jelentősen növeli a biztonság szintjét.
Oroszország és Ukrajna viszonya 2014-ben romlott meg, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és Ukrajna keleti részén támogatást nyújtott a Donyec-medencei szakadár erőknek.
Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve a Krím a helyi lakosság akaratnyilvánítása nyomán „egyesült újra" Oroszországgal. Kijev visszautasítja ezt, s 2015 januárjában "agresszor országnak" bélyegezte Oroszországot.
A nap folyamán Martin Sajdik, az EBESZ különmegbízottja és Ertugrul Apakan, a szervezet ukrajnai megfigyelői missziójának vezetője megerősítette, hogy december 29-én újabb tűzszünet lép életbe a Donyec-medencében az újévi ünnepek idejére. A csaknem öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak. Utoljára az iskolai tanév kezdetére való tekintettel augusztus végén hirdettek tűzszünetet.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
