Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista „a nemi erőszak, mint háborús fegyver alkalmazása" elleni küzdelmükért kapták meg a díjat.
Átvette az idei Nobel-békedíjat hétfőn Oslóban Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista, akik „a nemi erőszak, mint háborús fegyver alkalmazása" elleni küzdelmükért kapták meg a díjat. Az elismerés átvételekor a díjazottak cselekvésre és igazságszolgáltatásra szólítottak fel a háborúk alatt elkövetett szexuális erőszak áldozatai nevében.
A díj átvételekor tartott köszönőbeszédében Mukwege bírálta a kongói fegyveres csoportokat és politikai vezetőket, valamint a nemzetközi közösséget, amiért nem cselekedtek a tömeges nemi erőszak megállítása érdekében. Hozzátette: „Ez az emberi tragédia egészen addig folytatódni fog, ameddig a felelősök nem kerülnek bíróság elé. Egyedül a büntetlenség elleni küzdelem tudja megtörni az erőszak spirálját".
A díjat a szexuális erőszak összes áldozatának ajánlotta Mukwege, aki egyúttal felhívást intézett egy olyan globális alap létrehozására, amely támogatást nyújthat a fegyveres konfliktusok során szexuális erőszakot elszenvedők számára.
Murad is a nemzetközi közösség cselekvését sürgette beszédében. A 25 éves nő elmondta: „Nem keresek több együttérzést, ezeket az érzelmeket szeretném lefordítani helyszíni cselekvésekre". Murad arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem történik igazságszolgáltatás, ez a népirtás meg fog ismétlődni a jazidik, illetve más, sérülékeny közösségek ellen. Murad biztonságos menedékhelyek létrehozását szorgalmazta a népirtás elől menekülők számára, továbbá köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek megnyitották határaikat, vagy arra tettek ígéretet, hogy felelősségre vonják az Iszlám Államhoz tartozókat bűncselekményeik miatt.
A jelenleg 63 éves Mukwege élete nagy részét a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó harcok során megerőszakolt nők ápolásával töltötte az általa alapított kórházban, Bukavu városban.
A jazidi vallású Murad az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet tagjai által megerőszakolt nők jogaiért küzd. Az IÁ őt is elrabolta 2014-ben az északnyugat-iraki Moszul elfoglalásakor, és szexrabszolgaként adták-vették. Tanúja volt sok más nő megerőszakolásának is. Hat fivérét és anyját meggyilkolták, mert nem voltak hajlandók áttérni az iszlám hitre. Végül egy szunnita muzulmán család segítségével tudott megszökni a dzsihadisták fogságából. 2017-ben „Az utolsó lány" címmel megírta az általa átélt és látott szörnyűségeket.
A Nobel-békedíjra bárkit lehet jelölni, de azok köre, akik jelölhetnek, korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak a kormánytagok, egyetemi professzorok, békekutatók és a korábbi Nobel-békedíjasok.
A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.
A többi Nobel-díjtól eltérően a békedíjat nem Stockholmban, hanem Oslóban adják át, de mindegyiket december 10-én. A Nobel-békedíj jelenleg kilencmillió svéd korona (279 millió forint) pénzjutalommal jár.
A díjat 1901 óta 98 alkalommal ítélték oda, 19 alkalommal nem adományozták senkinek.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Több mint 280 jelölt közül választották ki a díjazottat.
A legutóbbi hasonló eset Svédországban mindössze három napja történt.
A hatóságok a gázai háború kezdete óta az antiszemita cselekmények számának növekedését is regisztrálták Svédországban.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Meg úgy egyébként sem jófej dolog dobálni. Sem játékost, sem szurkolótársat.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
