Putyin szerint a jelenleg hivatalban lévő ukrán hatalom provokációt hajtott végre, hogy a közelgő választásokra megerősítse pozícióját és közölte, hogy Oroszország nyitott az Egyesült Államokkal való együttműködésre.
Provokációt hajtott végre a kijevi vezetés a Fekete-tengeren az ukrán elnökválasztás küszöbén, hogy növelje Petro Porosenko államfő támogatottságát – kommentálta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidenst egy szerdai moszkvai beruházásösztönző tanácskozáson.
Putyin: Provokáció, nyilvánvalóan.
„Kis incidens történt a Fekete-tengeren, és hadiállapotot vezettek be. Ezt nyilvánvalóan az elnökválasztás küszöbén tették. Ez abszolút nyilvánvaló tény" – hangsúlyozta Putyin.
Felhívta a figyelmet arra , hogy Porosenko a március végén esedékes választás előtt az ötödik helyen áll az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján, és esély van arra, hogy ne kerüljön be a megmérettetés második fordulójába, „ezért valamit tenni kell a helyzet kiélezése érdekében, és áthághatatlan akadályokat létrehozni (a jelenlegi államfő) vetélytársai számára, elsősorban az ellenzék köréből".
„Ami a Fekete-tengeren történt incidenst illeti, az egy provokáció, nyilvánvalóan. Provokáció, amelyet a hivatalban lévő hatalom, gondolom a hivatalban lévő elnök szervezett meg a jövő év márciusi ukrajnai elnökválasztás küszöbén" – fogalmazott Putyin. Az orosz elnök szerint a vasárnapi konfliktus nem volt több határincidensnél. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnának sokkal komolyabb alapja lett volna bevezetni a hadiállapotot például 2014-ben, amikor „a Krím az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött (Moszkvában így nevezik a félsziget elcsatolását), vagy később, amikor fellángolt a konfliktus Ukrajna délkeleti részén", és a kormányerők tankokat, nehéztüzérséget és légierőt vetettek be. „Akkor lényegében háború volt, és nem vezettek be semmilyen hadiállapotot" – mondta.
Mi okozta a bonyodalmat?
Putyin felidézte, hogy szeptemberben ukrán katonai vízi járművek egy raja áthaladt a Kercsi-szoroson az Azovi-tengerbe. Akkor maradéktalanul minden megállapodást és az orosz határőrök követeléseit is végrehajtották, a vasárnapi incidens során viszont az ukrán hajók nem válaszoltak a határőrszolgálat kéréseire. Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az ukrán fél magatartása ezúttal „az előre előkészített provokáció jegyeit viselte magán", amely szerinte ürügyként szolgált a hadiállapot bevezetéséhez. Szavai szerint ennek semmi köze sem volt az Oroszország és Ukrajna közötti viszony rendezésére irányuló kísérletekhez.
„Ez a kiélezésre irányuló játék, ez egy országon belüli nem tiszta játék, amelynek célja a politikai ellenfelek elnyomása" – fogalmazott Putyin.
Az elnök szerint az orosz területi vizekre behatoló, és a felszólításokra nem válaszoló ukrán hajóköteléket feltartóztató orosz határőrök katonai kötelességüket teljesítették, országuk területi épségének védelmében. Kiemelte, hogy az ukrán járművek olyan orosz területi vizekre hatoltak be, amelyek a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak. Hozzátette, hogy a Kercsi hídhoz közeledő határsértők akkor sem válaszoltak, amikor felajánlották a horgonyvetés és a révkalauz igénybe vételének lehetőségét .Megjegyezte, hogy a „különleges műveletet" az ukrán biztonsági szolgálat munkatársai irányították.
Oroszország nem akar konfliktust
Csodálkozásának adott hangot, hogy a jelenlegi ukrán vezetés milyen sikeres „az oroszellenes hangulat eladásában", amely szerinte az egyetlen exportcikke, és hogy Kijev képes mindent megúszni. Meglátása szerint az ukrán elittel szembeni engedékenység „nagyon rövidlátó politika", amely „ellazítja" azt. Kifejezte meggyőződését, hogy a Kijev politikája keltette „hab levonul, lecsökken, és az ukrán nép valamikor meghozza értékelését a jelenlegi vezetésről”, ugyanúgy, ahogy a georgiai nép értékelte Miheil Szaakasvili (volt georgiai elnök) tevékenységét. Putyin véleménye szerint az orosz és az ukrán mindig is baráti és közeli nép marad az országaik viszonyában jelentkező jelenlegi nehézségek ellenére.
Kifejezte reményét, hogy a G20-csoport hét végi argentínai csúcstalálkozóján módja lesz találkozni amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal, hogy tárgyaljon vele az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokról. Trump kedden kijelentette: az amerikai nemzetbiztonsági tanács kercsi incidensről elkészítendő jelentése fényében dönt arról, hogy találkozik-e Putyinnal.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott az Egyesült Államokkal való együttműködésre.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
Az ukránok két amerikai választáson is engedték, hogy a demokraták eszközül használják őket Donald Trump és a republikánusok ellen.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Komoly szereplő lépett be a magyar piacra: a kínai autóipar egyik meghatározó vállalata már idén több modellel is megjelenik.
Korábban már meghívást kapott az U-válogatottba.
