A piackutató pénteki közleménye szerint a napi fogyasztási cikkek online forgalma mintegy 70 milliárd dollárt tett hozzá az e-kereskedelemhez az elmúlt két évben.
A világhálóra csatlakozó fogyasztók 95 százaléka vásárolt már az interneten, ami 1 százalékpontos növekedés 2017-hez képest – közölte a Nielsen, a fogyasztók vásárlási szokásait feltérképező legújabb globális felmérése alapján.
A piackutató pénteki közleménye szerint az adatokból az is kiderül, hogy globálisan a digitális vásárlók 26 százaléka vett már frissárut is a netről. Ez 15 százalékos növekedés 2016-2018 között; a napi fogyasztási cikkek online forgalma mintegy 70 milliárd dollárt tett hozzá az e-kereskedelemhez az elmúlt két évben.
Magyarországon ez az arány alacsonyabb, százból hét online vásárló rendelt csomagolt élelmiszert, öt frissárut. Az internetes vásárlásoknál a divat, az utazás és a könyvek őrzik vezető pozíciójukat, 61, 59, illetve 49 százalék vásárolt már ezekből a kategóriákból világszerte. Az e-kereskedelem legdinamikusabban fejlődő szegmensei közé tartozik az éttermi étel-házhozszállítás, amelyről a megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy rendelt már.
Magyarországon szintén a divatáru a vezető kategória, ebből 41 százalék vásárolt már online, de a harmadik helyen a szórakoztató elektronikai termékek állnak, 39 százalékkal. A magyarok legkevésbé a bor- és szeszesital-vásárlásra, valamint a virág- és ajándékküldésre kattintanak. A fogyasztók gyakrabban vásárolnak online csomagolt, illetve friss élelmiszert, ha bizonyos vásárlási opciókat és minőséggaranciát is kínál a kereskedő. A fogyasztók 49 százaléka mondta azt, hogy a kifogásolt minőségű termékre vonatkozó pénzvisszafizetési garancia ösztönzi az e-vásárlást. További 45 százalék nyilatkozott úgy, hogy vonzónak találja a helyettesítő termékek felkínálását, ha a kívánt termék nem elérhető, 44 százalék pedig kimondottan keresi az ingyenes kiszállítási opciót bizonyos összeghatár felett. A magyarok csaknem fele találja ösztönzőnek az ingyenes kiszállítást és a pénzvisszafizetést.
(MTI)
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
A fejlett gazdaságokban mind nehezebbé válik a közszolgáltatások finanszírozása. A gazdaságpolitikának egyszerre kell az állami bevételeket növelnie és ügyelnie arra, hogy az adók ne veszélyeztessék a vállalkozói és munkavállalói kedvet. A skandináv modell lehet a követendő példa?
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
A közvélemény-kutatás szerint a magyarok bizakodóak a jövőt illetően.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
