Petro Porosenko ukrán elnök nem fogadta el a főügyész lemondását, aki Katerina Handzjuk herszoni civil női aktivista halála miatt szeretne távozni.
Nem fogadta el Petro Porosenko ukrán elnök Jurij Lucenko főügyész lemondását – hozta nyilvánosságra pénteken az elnöki hivatal sajtószolgálata. Az államfő a közlemény szerint azzal indokolta döntését, hogy a főügyésznek bizalmat szavazott a parlament kedden. Aznap ugyanis, miután a plenáris ülésen felszólalva Lucenko bejelentette lemondási szándékát, a házelnök próbaszavazásra tette fel a kérdést, és csak 38-an támogatták a főügyész távozását posztjáról a 450 fős törvényhozásban.
A főügyész a Katerina Handzjuk herszoni civil női aktivista halála kapcsán a bűnüldözési rendszert ért bírálatok miatt nyújtotta be lemondását. Lucenko nemtetszését fejezte ki, hogy a parlament vizsgálóbizottság felállításával beavatkozik egy még folyamatban lévő nyomozásba. Visszautasította azt az állítást, miszerint a bűnüldöző szervek munkája eredménytelen. Közölte továbbá, hogy eddig 12 olyan személy került képbe, aki az aktivista elleni merénylet megrendelője lehetne. A próbaszavazást később már ő maga is úgy értékelte, hogy bizalmat szavaztak neki, és a képviselők alapvetően elégedettek az ügyészségi, illetve a bűnüldözési rendszerben általa véghezvitt reformokkal.
A helyi oroszbarát szervezetek ellen fellépő, Majdan-párti, az utóbbi időben viszont főleg állami, rendőrségi korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó 33 éves Katerina Handzjukot – aki a herszoni polgármester tanácsadója is volt – július végén kénsavval öntötte le egy férfi a lakása előtt. A támadás következtében testének több mint 30 százalékán szenvedett égési sérüléseket. Vasárnap, az előzetes vizsgálatok szerint trombózis következtében meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.
Az aktivista halála komoly visszhangot keltett Ukrajnában és nemzetközi szinten is. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia, a nemzetközi jogvédő szervezetek közül pedig az Amnesty International is felszólította Kijevet, hogy gyorsítsa fel a bűnügy felderítését, továbbá tegyen lépéseket a civil aktivistákkal szembeni erőszakos cselekmények megfékezésére. Ukrán társadalmi szervezetek lemondásra szólították fel a főügyészt és a belügyminisztert.
A hatósások eddig öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint a kénsavat megvásárolta. Utóbbi kettő előzetes letartóztatásban van, három másik személy szabadlábon védekezhet. A támadás megrendelőjének személyére azonban még nem derült fény.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
