Merkel: Fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben

Fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a kristályéjszaka néven ismert zsidóellenes pogromsorozat kezdetének 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.  A Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) egy zsinagógában tartott rendezvényén kiemelte: a globalizáció felgyorsulása és a digitalizáció előrehaladása sok embert tölt el aggodalommal és a lemaradás szorongató érzésével. Az ilyen korszakokban mindig különösen nagy a veszély, hogy előretörnek a mély átalakulás összetett problémáira „egyszerű válaszokat” kínáló erők, ami együtt jár a „nyelv eldurvulásával”.

„Már a kezdetben állj ellent” 

Ezekre a helyzetekre érvényes a „már a kezdetben állj ellent” parancsa, vagyis az, hogy a bajt csírájában kell elfojtani. Ezért a kristályéjszakáról „azzal az ígérettel emlékezünk meg, hogy határozottan szembeszállunk a nyílt és plurális társadalmunk elleni támadásoknak” – húzta alá a német kancellár. A száz évvel ezelőtti pogromokról annak tudatában kell megemlékezni, hogy nem tétlen szemlélő, hanem valójában résztvevő, aki eltűri az elfogadhatóság határainak átlépését és a bűncselekményeket. Ezért „a demokratikus többségnek ébernek kell lennie”, és „a jogállam nem lehet toleráns, ha bárkit is megtámadnak vallása vagy bőrszíne miatt” – tette hozzá Angela Merkel. Kiemelte, hogy mindenkinek ki kell állnia az alaptörvény értékei mellett, az államnak pedig következetesen fel kell lépnie a gyalázkodás, a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus és a „jobboldali radikalizmus” ellen. „Ugyanilyen következetességgel kell cselekednie, amikor zsidók és Izrael elleni gyűlölet mutatkozik meg az országunkban élő olyan emberek részéről, akik egy más vallási és kulturális háttérrel rendelkeznek” – fogalmazott Angela Merkel. Hozzátette, hogy nem szabad általánosító módon megbélyegezni muszlim embereket a vallásuk nevében elkövetett bűncselekményekért, de minden Németországban élő embernek el kell köteleznie magát az alaptörvény mellett.

Josef Schuster, a ZdJ elnöke kiemelte: az egyre gyakoribb antiszemita és idegenellenes támadások az egész országra szégyent hoznak, és nem csak az elkövetők felelősek értük, hanem azok is, akik a háttérben gyűlöletre uszítanak. Azzal összefüggésben, hogy a szövetségi parlament (Bundestag) pártjai közül egyedül a jobboldali ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) részéről nem hívtak meg vendégeket a rendezvényre, azt mondta, hogy „van egy párt a Bundestag jobboldalának szélén, amely tökélyre fejlesztette ezt az uszítást”.

„Berlin nem Weimar”

November 9. hármas évforduló a német történelemben, az 1938-as kristályéjszaka mellett ezen a napon kiáltották ki a weimarinak nevezett köztársaságot 1918-ban, és a berlini fal ledöntése is november 9-én kezdődött 29 éve, 1989-ben. Az idén a kerek évfordulókra irányult a legnagyobb figyelem, és mielőtt a ZdJ szervezéséven a Pestalozzi utcai zsinagógában megemlékeztek a náci Németországban 80 éve történt antiszemita pogromokról, a Bundestagban emlékülést tartottak, amelyen a köztársaság kikiáltásának 100. évfordulója volt a fő téma.  Az ünnepség szónoka Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök volt, aki kiemelte: 1918. november 9-én „éppen olyan kevéssé volt előre meghatározott a demokrácia bukása, mint amennyire kevéssé garantált a fennmaradása most, száz évvel később”.

Mint mondta, nyomás alá került a liberális demokrácia, ellenfelei egyre hangosabbak és öntudatosabbak. Az elégedetlenség a demokráciával egyre nagyobb, már a „társadalom közepét” is elérte, és egyre többen vannak, akik számára a parlament már nem a társadalom gondjainak politikai megoldására szolgáló intézmény. Ezek az emberek „nem mind a demokrácia ellenfelei, de mind hiányoznak a demokráciának” – húzta alá Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve: a száz éve kikiáltott köztársaság története éppen azt mutatja, milyen nagy szükség van polgárokra, akik vállalják a demokratikus politika fáradalmait, mert hisznek értékében. Azonban „Berlin nem Weimar”, és aki drámai hangon „weimari viszonyok” kialakulására figyelmeztet, az „lekicsinyíti demokráciánkat és nagyobbként állítja be ellenfeleit, mint amilyenek valójában” – mondta a német államfő.

„Történelmi jog” 

Hangsúlyozta, hogy a múltba révedő, erejét a mások felett aratott győzelmek emlékéből merítő „agresszív nacionalizmus” helyett „demokratikus hazafiasság” szükséges a szabadság és a demokrácia megőrzéséhez, és nem szabad megengedni, hogy a nacionalisták kisajátítsák a nemzeti jelképeket. A nemzeti zászló színeire utalva kijelentette: aki megveti az emberi jogokat és a demokráciát, és felszítja a régi nacionalista gyűlöletet, annak nincs „történelmi joga” a fekete-vörös-arany trikolórra. „Soha ne engedjük át ezeket a színeket a szabadságot megvető erőknek, hanem legyünk büszkék a hagyományra, amelyet képviselnek, hiszen a fekete, a vörös és az arany a demokráciát, a jogot és a szabadságot jelzi” – mondta Frank-Walter Steinmeier. A weimari köztársasság a kor egyik legdemokratikusabb állama volt, de politikai rendszerét az állandó instabilitás jellemezte, az 1929-es gazdasági világválság pedig gazdaságilag is megingatta. A köztársaságot végül az 1933-ban hatalomra került nácik számolták fel.

A náci állam szervezésében történtek a népharag spontán kitörésének beállított antiszemita pogromok is 80 évvel ezelőtt. Az ürügy egy Párizsban dolgozó német diplomata meggyilkolása volt. A felülről elindított erőszakhullám napokig tartott, az elkövetők több mint 1300 embert öltek meg, szétvertek és kiraboltak mintegy 7500 üzletet és megrongáltak nagyjából ezer zsinagógát és más zsidó vallási épületet. Több száz zsinagóga teljesen kiégett. A pogromok után 30 ezer embert koncentrációs táborokba hurcoltak.

(MTI)