Jurij Lucenko kedden bejelentette: lemond posztjáról a Katerina Handzjuk halála kapcsán megjelenő bírálatok miatt.
Jurij Lucenko ukrán főügyész bejelentette kedden a parlament plenáris ülésén, hogy lemond posztjáról a Katerina Handzjuk herszoni civil aktivista nő halála kapcsán a bűnüldözési rendszert ért bírálatok miatt. A helyi oroszbarát szervezetek ellen fellépő, Majdan-párti, az utóbbi időben viszont főleg állami, rendőrségi korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó 33 éves aktivistát – aki a herszoni polgármester tanácsadója is volt – július végén kénsavval öntötte le egy férfi a lakása előtt. A támadás következtében testének több mint 30 százalékán szenvedett égési sérüléseket. Vasárnap, az előzetes vizsgálatok szerint trombózis következtében meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.
Az aktivista halála komoly visszhangot váltott ki Ukrajnában és nemzetközi szinten is. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia, a nemzetközi jogvédő szervezetek közül pedig az Amnesty International is felszólította Kijevet, hogy gyorsítsa fel a bűnügy felderítését, továbbá tegyen lépéseket a civil aktivistákkal szembeni erőszakos cselekmények megfékezésére.
Lucenko közölte: még aznap benyújtja lemondását Petro Porosenko államfőnek, és kérte a parlamentet, hogy még a héten szavazzon róla. Irina Herascsenko, a parlament Porosenko-párti alelnöke viszont kijelentette, hogy a kormánykoalíció nem fogja megszavazni a főügyész távozását posztjáról.
A főügyész döntését indokolva kijelentette: ne legyen kétség afelől, hogy mindenáron ragaszkodna a hivatalához. Egyúttal viszont kifejezte felháborodását amiatt, hogy a parlament beavatkozik a rendvédelmi szervek munkájába vizsgálóbizottság felállításával a Handzjuk-ügy kivizsgálására, amit olyan pr-fogásnak nevezett, amelyben szerinte „nem az eredmény, hanem a politikai hatalomért való harc a fontos”. Lucenko szerint ugyanis a nyomozás eddig eredményesen folyt, egy parlamenti vizsgálóbizottság pedig semmi pluszt nem tehet hozzá egy folyamatban lévő nyomozáshoz. Közölte, hogy a vizsgálat során eddig 12 személy került képbe, akik a Handzjuk elleni merénylet megrendelői lehetnek. A parlament a főügyész felszólalása után mégis megszavazta a vizsgálóbizottság felállítását. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 259 tagja támogatta.
Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a nyomozóhatóságok nagy mennyiségű információt nem tárhatnak még a nyilvánosság elé a Handzjuk-üggyel kapcsolatban, mert a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható személyek visszaélhetnek azokkal. A sajtóhírek alapján a hatósások eddig öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint a kénsavat megvásárolta. Utóbbi kettő előzetes letartóztatásban van, három másik személy szabadlábon védekezhet. A támadás megrendelőjének személyére azonban még derült fény.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
