Konferenciabeszámoló: Ügyvédek napja az Alkotmánybíróságon

Híd az Alkotmánybíróság és az ügyvédek között

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy ez a rendezvény mérföldkő a két testület kapcsolatában, ugyanis efféle interaktív fórum még nem zajlott le az Alkotmánybíróság és a jogi képviselők között. Hangsúlyozta, hogy köszöni azoknak az ügyvédeknek, akik elfogadták a meghívását, hiszen a konferenciaterem teljesen megtelt. A szakmai kérdések közül az alkotmányjogi panasz intézményét emelte ki. Kitért arra, hogy az alkotmányjogi panaszok döntő többségét jogi képviselővel eljáró indítványozó nyújtja be, , s a jogi képviselők által beadott panaszoknál magasabb a sikerességi arány, mint az önállóan eljáró személyek vagy szervezetek esetében. Sulyok Tamás azt is hozzátette, hogy az Alaptörvény védelme mellett az alkotmányos jogorvoslati lehetőség biztosítása és az ügyvédekkel való szoros együttműködés is az Alkotmánybíróság prioritásai közé tartoznak.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszédében azt részletezte, hogy az alkotmányos alapjogvédelem hogyan fejlődött az évszázadok során. Jelezte, hogy annak ellenére, hogy az Alaptörvényben nem esik szó az ügyvédség intézményéről, korunk egyik meghatározó szakmájává nőtte ki magát. Az Alkotmánybírósággal közösen a Kamara és ő személy szerint is azért dolgozik, hogy az állampolgárok maradéktalanul érvényesíthessék alkotmányos jogorvoslati lehetőségeiket. Bánáti János is megköszönte a nagy érdeklődést, és jelezte, hogy az ügyvédi kar rendkívüli érdeklődéssel figyeli az Alkotmánybíróság szakmai és tudományos tevékenységét. Hozzátette azt is, hogy az ügyvédek részéről elengedhetetlen az aktív jelenlét, mivel az állampolgárokat felkészülten, precíz jogászi szaktudással kell képviselni a felmerülő alkotmányjogi jellegű kérdésekben is.

Czine Ágnes alkotmánybíró arról beszélt előadásában, hogy az alkotmányjogi panasszal csak akkor lehet élni, ha a rendes peres utat már végigjárta az érintett, ezért az különleges jogorvoslatnak minősül. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányjogi panasz fogalmának megjelenésével új korszakba lépett az alkotmányos alapjogvédelem. Czine Ágnes kitért arra is, hogy ki lehet jogosult az indítvány beadására, milyenek a panaszok benyújtóira és sikerességükre vonatkozó statisztikák, illetve érdekességként megemlítette azt is, hogy folyamatosan növekszik a beadott panaszindítványok száma.

Az első panel utolsó előadója Schiffer András ügyvéd volt. A jogi képviselő kifejtette, hogy az új Alaptörvény nagy változást hozott az Alkotmánybíróság életében. Elmondása szerint korábban az utólagos normakontroll eljárások határozták meg az Alkotmánybíróság fő tevékenységét, ám ma már inkább a befogadott alkotmányjogi panaszok képezik az új karaktert.

A hatékony alkotmányos jogvédelmi eszköz

A délutáni panel során az előadások témája az alkotmányjogi panasz intézményének hatékonysága volt. Nagy Péter ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárásában vizsgálta az alkotmányjogi panasz hatékonyságát. Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvényben foglalt jogok védelmi eszközeként fogható fel. Kiemelte, hogy az alkotmányos alapjogvédelem ellátása és az ügyvédi segítségnyújtás egyre szorosabbra fűzi a két szervezet közötti kapcsolatot. A panaszok befogadása vagy visszautasítása, illetve a hozott határozatok mind precedensteremtő jelleggel formálják az Alkotmánybíróság munkáját nap mint nap. Juhász Imre alkotmánybíró az állami szervek és az önkormányzatok panaszjogát vizsgálta. Kiemelte, hogy az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen szélesebb körben teszi lehetővé alkotmánybírósági eljárás lefolytatását.

Tartalmi és formai követelmények

A konferencia utolsó része az alkotmánybírósági eljárásjogról, azaz a panaszok befogadási eljárásáról szólt. Az Alkotmánybírósági befogadási eljárásról Szalay Péter alkotmánybíró tartott előadást, míg a panasz formai követelményeiről (jogi képviselet, határidők, határozott kérelem) Klicsu László főtanácsadó és Téglási András tanácsadó tartott rövid prezentációt. Villám Krisztián tanácsadó pedig a befogadási eljárás formai és tartalmi követelményeinek konjunktivitását hangsúlyozta, illetve kitért a hiánypótlás és az igazolási kérelem eljárási metódusaira is. A nap utolsó előadója Gellér Balázs ügyvéd volt, aki jogi képviselői szempontból gyakorlati tapasztalatait osztotta meg az alkotmányjogi panaszról.

A beszámolót készítette Tóth Klaudia.

Borítókép: Alkotmánybíróság