Az ügyészség szerint a vádlottak veszélybe sodorták Spanyolország alkotmányos rendjét.
Az ügyészség 16 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért a katalán függetlenségi törekvések miatt megvádolt, előzetes letartóztatásban lévő politikusokra a spanyol legfelsőbb bíróságnak benyújtott indítványában pénteken.
Lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt a legmagasabb büntetést, 25 éves szabadságvesztést és közügyektől eltiltást Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes esetében kérvényezte, aki egy éve előzetes letartóztatásban van.
Ugyanezekben a vádpontokban a szintén előzetes letartóztatásban lévő egykori katalán kormánytagok, Joaquim Forn, Jordi Turull, Josep Rull, Raül Romeva és Dolors Bassa esetében 16 év börtön és közügyektől eltiltás a javasolt büntetés.
Lázadás bűncselekménye miatt Jordi Sánchez és Jordi Cuixart katalán függetlenségi civil szervezeti vezetőkre, valamint Carme Forcadell egykori katalán parlamenti elnökre 17 éves büntetési tétel szerepel az indítványban.
Érvelésében az ügyészség hangsúlyozta: a vádlottak veszélybe sodorták Spanyolország alkotmányos rendjét, Katalónia függetlenségére irányuló tervük pedig minden, a céljuk eléréséhez szükséges eszközt, így az erőszakot is tartalmazta. Erre példaként említve a tömegrendezvények megfélemlítő erejét, valamint a katalán vezetők utasításainak alárendelt katalán rendőrség felhasználását.
Utóbbi miatt egyébként Josep Lluís Trapero volt katalán rendőrfőnök esetében 11 éves börtönbüntetést indítványozott a központi büntetőbíróságnál lázadás miatt.
A perben, amely az eddigi információk szerint várhatóan január közepén indulhat a legfelsőbb bíróságon, összesen 18-an kerülnek a vádlottak padjára a 25 politikus és civil szervezeti vezető közül, akikkel márciusban szemben vádat emeltek a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.
Carles Puigdemont volt katalán elnök és egykori kormányának szintén külföldön tartózkodó négy tagja nincs közöttük, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították.
(MTI)
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Pedig a Tisza Párt elnöke mindig mindenről posztol, ha kell, ha nem.
2004. december 5-én volt a kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás.
Az eredmény óriási csalódást okozott a Trianon tépázta magyarság számára, de még a nemzetközi közvéleményben is megdöbbenést keltett.
A Fidesz–KDNP 2010-ben begyógyította a népszavazás okozta lelki sebeket.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
