Több ezren tüntettek Katalóniában a népszavazás évfordulóján

Ezrek emlékeztek egy évvel ezelőtt megrendezett és alkotmányellenesnek nyilvánított függetlenségi népszavazásra hétfőn Katalóniában . A tüntetők már kora reggelétől az utcákra vonultak, Katalónia-szerte közlekedési fennakadásokat okozva. Gerona (Girona) városában a Köztársaság Védelmi Bizottságok (CDR) elnevezésű radikális szervezet felhívására több százan gyűltek össze a vasútállomás peronján, és elfoglalták az egyik sínpárt is, megakadályozva ezzel a Barcelona és Figueres közötti közlekedést.

A közlekedés is lebénult

A hatóságok a pályaudvar érintett szakaszát lezárták, a helyszíni beszámolók szerint a vasúti forgalom a teljes állomáson szünetelt, amíg a tiltakozók végül önként távoztak. Ezt követően a tüntetők a katalán kormány helyi képviseletének székházához mentek, behatoltak az épületbe, és a homlokzatról leszedték a spanyol zászlót. A hétfő reggeli csúcsforgalom idején Barcelonában több fontos főútvonalon vonultak fel transzparensekkel, katalán függetlenségi zászlókkal a demonstrálók megbénítva a forgalmat. Hasonló megmozdulások gátolták több autóút és autópálya forgalmát is a régióban, volt, ahol autógumikból állítottak forgalmi torlaszt.

A CDR előzetesen azt közölte, hogy meglepetésszerűen fognak felbukkanni különböző akciókkal a nap folyamán. Az egyik ilyen megmozdulásuk során tagjaik leláncolták a barcelonai tőzsde épületének bejáratát, majd több mint egy órán át a földön ülve tették lehetetlenné a ki- és bejutást. Eközben több mint tízezer diák gyűlt össze az Egyetemek a köztársaságért nevű szervezet felhívására, hogy a katalán kormány belvárosi székházához vonuljon. „Az utca mindig a miénk lesz” – skandálták a tavaly októberi tüntetések egyik szlogenjét. „Se felejtés, se bocsánat” – hangzott az idei jelszó, amellyel a tavalyi rendőri erőszak ellen tiltakoztak ismét. A szöveget felfestették a rendőr-főkapitányság épülete elé az úttestre.

Quo vadis, Katalónia?

A CDR tüntetői Barcelonában kritikával illeték a katalán kormányt és a katalán rendőrséget is, utóbbi megszálló erőnek nevezve. Követelték Quim Torra katalán elnök és Miquel Buch belügyi tanácsos lemondását. „Döntsük meg a rezsimet” – hirdették egyik molinójukon. Megjelentek a hivatalos katalán kormányzati megemlékezésen is Sant Julia de Ramis nevű településen, ahol spanyol rendőrség tavaly erővel akadályozta meg a szavazást. „A nép parancsol, a kormány engedelmeskedik” – visszhangozták az eseményen, a katalán köztársaság azonnali megteremtését követelve.

A rendezvényen Quim Torra katalán elnök megköszönte nekik a nyomásgyakorló akciókat, majd arról beszélt, hogy október elseje mindig az nap lesz, amelyen Katalónia népe kifejezte elkötelezettségét a demokrácia és a politikai jogok mellett. Hangsúlyozta, hogy a hatósági fellépés ellenére, az a győzelem napja volt tavaly. Az elnök állást foglalt annak szellemisége mellett, hogy – mint fogalmazott – betetőzhessék a függetlenségi folyamatot.

Isabel Celaá spanyol kormányszóvivő a Cadena Ser rádióadónak nyilatkozva arra kérte a katalán vezetést, hogy hagyjon fel a „konfrontációs retorikával”, mivel a helyzet véleménye szerint jobb mint egy évvel ezelőtt volt. Mint mondta, ez egy „szomorú emlékű nap”, amelyen nincs mit ünnepelni, és hibának nevezte a tavalyi rendőri beavatkozást. Pablo Casado, a konzervatív Néppárt (PP) elnöke Twitter-oldalán azt közölte: miután a katalán elnök nyíltan támogatta a CDR utcai akcióit, a szocialista kormányfőnek nem lehet kifogása, hogy kezdeményezze Katalóniával szemben az alkotmány 155-ös cikkének újbóli alkalmazását, vagy pedig írjon ki előrehozott választásokat. Ellenkező esetben alkalmatlan Spanyolország kormányzására - jegyezte meg.

Több mint 2 millióan a függetlenségért

Katalóniában a nap folyamán több előre bejelentett megemlékezést is tartottak. Az Október 1. Platform nevű szervezet kora este Barcelona belvárosában nagyszabású felvonulást rendez, amelynek végállomása a parlament épületénél lesz. A katalán függetlenséget támogató önkormányzatok szövetsége (AMI) 786 településre küldött szét a független katalán köztársaságot támogató plakátokat azzal a felhívással, hogy helyezzék ki azokat a balkonokra. Katalóniában 2017. október elsején függetlenségi népszavazást tartottak, annak ellenére, hogy annak megrendezését korábban a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.  

A szavazást a hatóságok ezért igyekeztek megakadályozni, ami azonban több helyen erőszakba torkollt. A regionális katalán kormány a voksolást érvényesnek és eredményesnek nyilvánította, adataik szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak a referendumon, 2,04 millióan a függetlenségre. A spanyol központi választási tanács viszont úgy foglalt állást, hogy mindezt nem lehet népszavazásnak tekinteni, mivel célja alkotmányellenes volt, és nélkülözte „az objektivitás és átláthatóság” garanciáit. 

Mivel a katalán parlament függetlenségpárti többsége október 27-én megszavazta a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot, a központi spanyol kormány még aznap a szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta az autonóm kormányt, amelynek tagjai ellen vádat emelt a legfelsőbb bíróság lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt. A függetlenségi politikusok közül többen előzetes letartóztatásba kerültek, Carles Puigdemont volt elnök és több kormánytag pedig Brüsszelbe menekült, ahonnan azonban nem térhetnek haza, mivel elfogatóparancs van érvényben ellenük Spanyolországban.

(MTI)