A korábbi német szocdem vezető, Sigmar Gabriel a keményvonalas integrációs politika mellett állt ki: szerinte nem csak a társadalmi kisebbségeknek van joguk a tisztelethez, hanem a többség képviselőinek is; és időben meg kell mutatni, hogy miként élünk Németországban.
A Tagesspiegelbe írt cikket Sigmar Gabriel, az SPD volt elnöke és korábbi külügyminiszter. Gabriel, aki pár hete arról írt a Tagesspiegelbe, hogy maguk a németek a felelősek az európai migrációs konfliktusokért, most a bevándorlók integrációját sürgető volt berlin-neuköllni szocdem polgármester mellett állt ki.
Gabriel kifejti: nem egyértelmű, hogy a berlini SPD egyes tagjai miért húzzák rá Neukölln egykori polgármesterére, Heinz Buschkowskyra a rasszista jelzőt és akarják kizárni a pártból, miközben ő az a politikus, aki egész napos iskolát, gyermek-és ifjúsági projekteket vezetett be, hogy ellensúlyozza a hiányos nyelvtudást, a képzési és munkaerőpiaci reménytelenséget, a dezintegrációt és a párhuzamos társadalmak kialakulását. Buschkowsky a kötelező óvodai nevelés bevezetését sürgette, hogy a gyerekek kezdettől fogva támogatásban részesüljenek és kikerüljenek a képzetlen szülői házból.
Sigmar Gabriel úgy látja: Buschkowsky a legkevésbé sem rasszista, ugyanakkor
és ezzel lehet banalizálni a valódi rasszistákat.
A korábbi szocdem vezető szerint Buschkowsky tapasztalhatta a Németországban élő bevándorlók egy részének sikertelen integrációját. Szerinte mind a német társadalom, mind pedig a német politika kudarcot vallott, mert túl keveset fektetett a kora gyermekkori nevelésbe, oktatásba, nyelvelsajátításba. De ez azon bevándorlókra is vonatkozik, akik elkényelmesedtek és párhuzamos társadalmakat hoztak létre.
A 320 ezres lélekszámú Neuköllnben a tanulók 20 százaléka hagyja félbe tanulmányait, útjuk a bűnözésbe vezet. Az arab származású fiatal férfiak mintegy 50 százaléka vesz részt bűncselekményekben, holott korcsoportjuk csak 9 százalékát teszik ki.
Gabriel kifejti: két alapvető ok miatt hagyják el otthonaikat a bevándorlók. Az egyik ok a korlátozások, és a szabadság hiánya, a független élet iránti vágy. A másik a szükséghelyzet; a háborúk, illetve az oktatás, munkahely, jövedelem és megélhetés hiánya. Magukkal viszik kultúrájukat és megpróbálják egy új helyen a régi kultúrát tovább élni. A szocdem politikus szerint Németországban túl sokáig hagyták figyelmen kívül ezt a két indítékot és ezek következményeit.
Úgy látja:
Ők sem akarják alapvető szabadságaikat, jogaikat, kötelezettségeiket, társadalmi együttélési formáikat sem feláldozni, sem pedig relativizálni. Aki nem akarja elfogadni a többség ezen igényét és jogát, az nem csak saját maga, de társadalmunk helyzetét is megnehezíti.
Akik demokráciát és szabadságot akarnak, gyorsan integrálódnak és a liberális társadalmi rend tagjaivá válnak. A többieknek viszont a lehető legkorábban meg kell mutatni, hogy miként élünk itt Németországban, és nem csak társadalmunk jóléte alakítja az ország képét, hanem a nők egyenjogúsága, az azonos neműek házassága és mindennemű vallási törvényeknek való alárendelése – csak a félreértések elkerülése okán is. Németországon belül egy olyan erős és asszertív államra van szükség, mely a tankötelezettséget ugyanúgy érvényre juttatja, mint a szervezett bűnözés elleni törvényeket – legyen az németek vagy arab családok által elkövetett bűncselekmény – írja Sigmar Gabriel.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
Ebben az ügyben is három külföldi titkosszolgálattal tartják a kapcsolatot, vagy most azért kevesebbel?
