A Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének értelmében a német közalkalmazottakat nem illeti meg a sztrájkoláshoz való jog. A bíróság azzal érvel, hogy a sztrájkjog elvétele nemcsak egy modern állam folyamatos funkcionálását biztosítja, hanem egy olyan szemléletet is tükröz, amelynek az az alapfeltevése, hogy a közalkalmazottaknak kötelességük a munkaidejük alatt feladatukat legjobb tudásuk szerint ellátni.
Németországban körülbelül 1,8 millió fő dolgozik közalkalmazottként. Több privilégium is megilleti őket a köz szolgálatában végzett munkájukért. Ilyenek például a kedvezőbb feltételekkel igénybe vehető egészségbiztosítási csomagok vagy épp a magasabb fokú munkabiztonság. A sztrájk joga azonban tiltott a közalkalmazottakról szóló törvény értelmében. A vizsgált ügy hátterében az áll, hogy még a nyár folyamán több tanár is részt vett egy szakszervezet által szervezett tüntetésen, munkaidőben. (A 800.000 fős tanári állomány kétharmada közalkalmazotti státusszal bír.) A hatóságok szerint azzal, hogy a tanárok munkaidőben egy efféle eseményhez csatlakoztak, megsértették a közalkalmazotti munkakörhöz tapadó alapvető jogokat, kötelezettségeket. A tanárok gyakorlatilag nem vehettek volna részt a tüntetésen engedély nélkül, s nem hiányozhattak volna munkahelyükről. Az ügyet végül peres útra terelték az oktatók. Véleményük szerint attól, hogy közalkalmazottak, őket is megilleti a sztrájkhoz való jog. A rendes bírósági eljárás után a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elé került az ügy, mivel a tanárok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be.
Az Alkotmánybíróság körültekintően megvizsgálta a négy panaszos kérelmét, és azt az ítéletet hozta, hogy a tanárokat nem illette meg a fent megnevezett jog. Az Alkotmánybíróság indoklásában azt írta, hogy mind a német alkotmánnyal, mind az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban áll az a jogszabályi rendelkezés, amelynek értelmében a közalkalmazottak nem sztrájkolhatnak. Uli Silberbach, a Német Közszolgálati Szervezet elnöke szerint az Alkotmánybíróság helyes döntést hozott, mivel a közszolgálatot ellátó személyeket nemcsak jogok illetik meg, hanem komoly kötelezettségek is terhelik, hiszen magát az államot képviselik. Az elnök azt is hozzátette, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha a közszolgák is bármikor részt vehetnének ilyen eseményeken. Thomas De Maizière, Németország szövetségi belügyminisztere szerint sem lett volna méltányos a sztrájkjog megadása, hiszen egy modern állam működésének alapvető feltétele az, hogy a köz szolgálatában eljáró személyek zavartalanul végezzék munkájukat. Ők a közjó iránt köteleződtek el, s feladatuk az, hogy az állam folytonos működését biztosítsák.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
