Konferenciabeszámoló: FIDE 15 Konferencia

A FIDE (franciául: Fédération Internationale pour le Droit Européen), azaz az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége egy 1964-ben létrehozott nemzetközi egyesület, amely a tagállamok feletti szinten összekapcsolja az EU tagállamaiban létrehozott nemzeti egyesületeket. A Szövetség tevékenységének legfőbb céljaként az Európai Unió jogának és intézményeinek tanulmányozását és kutatását jelölte meg a több mint 50 évvel ezelőtti alapításakor. A FIDE Magyar Tagozata 2003-ban jött létre.

A konferenciát Bándi Gyula, a FIDE Magyar Tagozat Egyesület elnöke, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes nyitotta meg. Köszöntőjében megemlékezett a magyar tagozat alapításának körülményeiről, és méltatta az egyesület megalakítását szorgalmazó egykori, illetve az abban ma is tevékenyen résztvevő felsőoktatási és gyakorlati szakemberek tevékenységét.

Elsőként Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást, melynek fókuszában az alkotmányos identitás kérdése és annak az európai joghoz fűződő viszonya állt. Mondandójában – az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésére hivatkozva – hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bíróságának és a tagállami bíróságoknak a kapcsolata – a kompozit alkotmányosság érdekében – a valós és érdemi párbeszéden kell alapuljon.

Ezután Darák Péter, a Kúria elnöke Európai jog a magyar jogalkalmazásban címmel tartott előadást. Koen Lenaertsot, az Európai Unió Bíróságának elnökét idézve elmondta, az európai legfelsőbb bíróságok hálózata által fenntartott internetes honlapon a legtöbben a tagállamok bíróságainak nemzeti döntéseire keresnek rá. Darák Péter szerint ez a tendencia azt mutatja, hogy nemzeti igazságszolgáltatás nélkül nincs európai jog. A legfőbb bírói fórum vezetője rámutatott, hogy az európai jog akkor érvényesül, ha azt a nemzeti bíróságok az igazságszolgáltatásnk tárgyává teszik. A Kúria elnöke kiállt az uniós és a tagállami bíróságok közötti érdemi párbeszéd fontossága mellett: kifejtette, a bíróságok közötti párbeszéd nem érhet véget a tagállami megkeresésre adott uniós válasszal.

„A hierarchia vagy heterarchia kifejezés a jogi normák szerkezetével kíván foglalkozni, hogy miért, az a nemzeti és alkotmányos identitás, valamint az európai jog összefüggésével magyarázható” – kezdte előadását Martonyi János, egyetemi tanár, korábbi külügyminiszter. Abból indult ki, hogy hierarchia nélkül nincs jogrendszer, azonban az európai integráció okozta változások következtében mára nincs világos alá-fölérendeltség a jogban, ehelyett heterarchia van, vagyis különböző szinten az elemek összefüggésben vannak egymással. Ehhez kapcsolódóan rámutatott, hogy korábban az EU-jogban megdönthető vélelem állt fenn a nemzetközi jog közvetlen hatályára nézve, azonban ez a Kadi-ügy óta nincs így: vannak alapjogok, amelyekben az EU nem fogadja el a nemzetközi jog közvetlen hatályát. Csak akkor engedi be a nemzetközi jogot, ha az megfelel az EU mércéjének, amiről az Európai Unió Bírósága dönt. Ez pedig jól mutatja, hogy egyre szélesebb körben jelenik meg az alkotmányos identitás kérdése.

Bóka János egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az európai igazságügyi együttműködés jelenét és jövőjét vizsgálta. Előadásának központi eleme a kölcsönös elismerés elve volt [EUMSZ 81-82. cikk]. Az LM-ügyet [C-216/18. sz. ügy] ismertetve mutatott rá, hogy napjainkban – büntetőügyekben – a kölcsönös elismerés elve kevésbé érvényesül, mint korábban. Az ügy lényege, hogy a włocławeki regionális bíróság (Lengyelország) elfogatóparancsot bocsátott ki L.M. ellen kábítószer-kereskedelem bűncselekménye miatt. L. M.‑et 2017-ben letartóztatták Írországban. Az európai elfogatóparancs végrehajtásának rutintevékenységnek kellene lennie, ennek ellenére Írország végrehajtó hatósága egy sor kérdést intézett Lengyelországhoz, ami alapján majd eldöntik, hogy kiadják-e L.M.-et. Írország felsőbírósága szerint ugyanis Lengyelországban az elmúlt két év során végrehajtott jogalkotási reformok sértik a jogállamiságot, és fennáll a valós veszélye annak, hogy L.M.  Lengyelországban nem részesül tisztességes eljárásban. Bóka János mondandóját azzal zárta, hogy a kölcsönös bizalom nagy sérüléseket szenvedett az elmúlt években, és nem szabadna engedni, hogy a kölcsönös elismerés elve is erre a sorsra jusson, mert az hatalmas visszalépés lenne az európai integrációban.