Enyhe ítéletet hozott egy holland bíróság, hogy a vádlott megtarthassa tartózkodási engedélyét

A vádlott szerint közös megegyezésen alapult az aktus, és bár lehettek esetleg kommunikációs problémák, a sértett alapvetően nem tiltakozott. A lány teljesen mást állít, ám a napokban hozott ítélet alapján úgy tűnik, hogy a bíróság az afgán férfi mellé állt.

Annak ellenére, hogy az ügyész minimum 2 éves szabadságvesztést szeretett volna elérni, a bíró kevésbé súlyos büntetést rótt ki a vádlottra annak érdekében, hogy az elkerülje a kitoloncolást. A bíró elismerte, hogy az ilyen bűncselekményért normál esetben 24 hónap börtönbüntetés jár, azonban ő mégis 20 hónapról döntött. Úgy vélte ugyanis, hogy „nem cél, hogy az esetnek messzemenő bevándorlási jogi következményei legyenek”. Ezzel tehát egy új ítélkezési joggyakorlat veheti kezdetét, miszerint a tartózkodási engedély megmaradása érdekében a bíróságok direkt enyhébb ítéleteket hoznak.

Az ítélet hatalmas médiavisszhangot és felháborodást váltott ki. Az értelmi fogyatékos lány családja szerint nem lenne szabad, hogy egy ilyen súlyos bűncselekménynél a tartózkodási engedély esetleges elveszítése egyáltalán megfontolás tárgyát képezze. Az ügy miatt az érintett holland településen még tüntetések is voltak, sőt, a kormányzó párt is magyarázatot követelt az igazságügyi minisztertől. A sértett édesapja pedig úgy nyilatkozott, hogy lehet, hogy a férfi hazájában ez normális dolog, de Hollandiában nem.