A vádlott szerint közös megegyezésen alapult az aktus, és bár lehettek esetleg kommunikációs problémák, a sértett alapvetően nem tiltakozott. A lány teljesen mást állít, ám a napokban hozott ítélet alapján úgy tűnik, hogy a bíróság az afgán férfi mellé állt.
Annak ellenére, hogy az ügyész minimum 2 éves szabadságvesztést szeretett volna elérni, a bíró kevésbé súlyos büntetést rótt ki a vádlottra annak érdekében, hogy az elkerülje a kitoloncolást. A bíró elismerte, hogy az ilyen bűncselekményért normál esetben 24 hónap börtönbüntetés jár, azonban ő mégis 20 hónapról döntött. Úgy vélte ugyanis, hogy „nem cél, hogy az esetnek messzemenő bevándorlási jogi következményei legyenek”. Ezzel tehát egy új ítélkezési joggyakorlat veheti kezdetét, miszerint a tartózkodási engedély megmaradása érdekében a bíróságok direkt enyhébb ítéleteket hoznak.