Épül Hszi Csin-ping személyi kultusza.
Hszi Csin-ping kínai elnökről szóló, ötrészes kvízműsort készítettek Kínában. A fiatalokra összpontosító Hunan TV televíziócsatorna műsorában az elnök életéről, politikai filozófiájáról és a Kínai Kommunista Párt eszméiről kérdezik a versenyzőket – írta csütörtökön a BBC brit műsorszóró az egyik részt kommentálva.
„Hallgassuk meg Hszi elnök beszédeit, és értelmezzük gondolatait” – vezette fel a Hszi tanulmányozása az új korszakban című kvízműsort a műsorvezető. A kínai elnök a kommunista párt tavalyi kongresszusát megnyitó pekingi beszédében jelentette be a kínai szocializmus új korszakának elindítását.
A BBC írása szerint a műsornak nyilvánvalóan Hszi Csin-ping személyi kultuszának építése és megerősítése a célja, méghozzá a fiatalok körében. „Hszi elnököt 15 évesen elküldték Pekingből a Senhszi tartományban fekvő Liangcsiahöbe, hogy földműves váljon belőle. Ez idő alatt tudásra akart szert tenni. Egyszer 15 kilométert gyalogolt, hogy kölcsön kérjen egy könyvet. Mi a neve a könyvnek?” – tette fel a kérdést a műsorvezető. "Faustus" - vágta rá gondolkodás nélkül az egyik versenyző.
A BBC kiemelt egy másik pillanatot is: a műsorvezető felolvasott egy verset, amelyet a kínai elnök írt még a kilencvenes években, amikor is Fucsou város párttitkára volt. A kérdés pedig így hangzott: „kiről emlékezik meg a vers?”. A válasz Csiao Jülü pártkáder volt, a válaszadó pedig ugyancsak nem tétovázott.
A műsorban más, az úgynevezett „Hszi Csin-ping-i gondolatra” fókuszáló intézetek vezetői mellett megjelent Aj Szelin, a Csinghua Egyetem Marxizmus Iskolájának elnöke, aki arról kérdezte a versenyzőket, hogy „melyik eszme nagy eszme?”. „Egy tudományos eszme a nép számára kell, hogy legyen a válasz. Manapság biztosan Hszi Csin-ping gondolatai a kínai típusú szocializmusról az új korszakban” – adta meg a helyes választ egy másik játékos a BBC írása szerint.
A műsorban emellett olyan feladatok is vannak, hogy be kell fejezni a kínai elnök mondásait, nyilatkozatait, úgynevezett „arany idézeteit”.
A BBC emlékeztetett, hogy Hszi Csin-ping az utóbbi három évtizedben nem látott hatalomra tett szert Kínában, amit a 2012-es hatalomra kerülése után indított, elemzők szerint ellenlábasaival szembeni leszámolást is biztosító korrupcióellenes hadjáratával alapozott meg. A kínai elnök politikai-filozófiai gondolatait azóta rögzítették az alkotmányban is, és elérte, hogy akár élete végéig államfő maradjon. A kínai parlament márciusban döntött arról, hogy az elnöki megbízatásnak ne legyen alkotmányos akadálya, időbeli korlátja. Eddig az elnök kétszer öt évig tölthette be a posztot, így kívánván megakadályozni a meghatározatlan ideig elnyúló autokratikus hatalomgyakorlást.
A brit műsorszóró több olyan véleményt idézett, amelyek szerint összefüggés van a Hszit most és Mao Ce-tung néhai kínai vezetőt 1966 és 1976 közötti kínai kulturális forradalom idején övező személyi kultusz között. Hszi bírálói szerint az elnök tudatosan halad afelé, hogy második Mao Ce-tung váljon belőle, akinek élete utolsó egy évtizedében tejhatalma volt a több száz milliós országban.
Mao Ce-tung, a „nagy kormányos” és de facto utódja, Teng Hsziao-ping, a kínai gazdasági reformok atyja után Hszi Csin-ping a harmadik pártvezető, akit vezető teoretikusként név szerint is említenek az alapokmányban, és még életében. Teng csak „elmélete” miatt került a kiválasztottak közé, miközben Hszi Csin-pinget, Maóhoz hasonlóan „gondolatvilágával” együtt említik, ami a kommunista ideológiai kánonban magasabb értéket jelent.
(MTI)
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Bedurvult a hangnem Peking és Washington között.
A Ferencváros veretlen az alapszakaszban.
Deák Dániel szerint a vége mindig ugyanaz: az aktuális messiással együtt elbuknak.
