A kínai elnökről szóló kvízműsort mutattak be Kínában

2018. október 05. 07:43

Épül Hszi Csin-ping személyi kultusza.

2018. október 05. 07:43

Hszi Csin-ping kínai elnökről szóló, ötrészes kvízműsort készítettek Kínában. A fiatalokra összpontosító Hunan TV televíziócsatorna műsorában az elnök életéről, politikai filozófiájáról és a Kínai Kommunista Párt eszméiről kérdezik a versenyzőket – írta csütörtökön a BBC brit műsorszóró az egyik részt kommentálva.

„Hallgassuk meg Hszi elnök beszédeit, és értelmezzük gondolatait” – vezette fel a Hszi tanulmányozása az új korszakban című kvízműsort a műsorvezető. A kínai elnök a kommunista párt tavalyi kongresszusát megnyitó pekingi beszédében jelentette be a kínai szocializmus új korszakának elindítását.

A BBC írása szerint a műsornak nyilvánvalóan Hszi Csin-ping személyi kultuszának építése és megerősítése a célja, méghozzá a fiatalok körében. „Hszi elnököt 15 évesen elküldték Pekingből a Senhszi tartományban fekvő Liangcsiahöbe, hogy földműves váljon belőle. Ez idő alatt tudásra akart szert tenni. Egyszer 15 kilométert gyalogolt, hogy kölcsön kérjen egy könyvet. Mi a neve a könyvnek?” – tette fel a kérdést a műsorvezető. "Faustus" - vágta rá gondolkodás nélkül az egyik versenyző.

A BBC kiemelt egy másik pillanatot is: a műsorvezető felolvasott egy verset, amelyet a kínai elnök írt még a kilencvenes években, amikor is Fucsou város párttitkára volt. A kérdés pedig így hangzott: „kiről emlékezik meg a vers?”. A válasz Csiao Jülü pártkáder volt, a válaszadó pedig ugyancsak nem tétovázott.

A műsorban más, az úgynevezett „Hszi Csin-ping-i gondolatra” fókuszáló intézetek vezetői mellett megjelent Aj Szelin, a Csinghua Egyetem Marxizmus Iskolájának elnöke, aki arról kérdezte a versenyzőket, hogy „melyik eszme nagy eszme?”. „Egy tudományos eszme a nép számára kell, hogy legyen a válasz. Manapság biztosan Hszi Csin-ping gondolatai a kínai típusú szocializmusról az új korszakban” – adta meg a helyes választ egy másik játékos a BBC írása szerint.

A műsorban emellett olyan feladatok is vannak, hogy be kell fejezni a kínai elnök mondásait, nyilatkozatait, úgynevezett „arany idézeteit”.

A BBC emlékeztetett, hogy Hszi Csin-ping az utóbbi három évtizedben nem látott hatalomra tett szert Kínában, amit a 2012-es hatalomra kerülése után indított, elemzők szerint ellenlábasaival szembeni leszámolást is biztosító korrupcióellenes hadjáratával alapozott meg. A kínai elnök politikai-filozófiai gondolatait azóta rögzítették az alkotmányban is, és elérte, hogy akár élete végéig államfő maradjon. A kínai parlament márciusban döntött arról, hogy az elnöki megbízatásnak ne legyen alkotmányos akadálya, időbeli korlátja. Eddig az elnök kétszer öt évig tölthette be a posztot, így kívánván megakadályozni a meghatározatlan ideig elnyúló autokratikus hatalomgyakorlást.

A brit műsorszóró több olyan véleményt idézett, amelyek szerint összefüggés van a Hszit most és Mao Ce-tung néhai kínai vezetőt 1966 és 1976 közötti kínai kulturális forradalom idején övező személyi kultusz között. Hszi bírálói szerint az elnök tudatosan halad afelé, hogy második Mao Ce-tung váljon belőle, akinek élete utolsó egy évtizedében tejhatalma volt a több száz milliós országban.

Mao Ce-tung, a „nagy kormányos” és de facto utódja, Teng Hsziao-ping, a kínai gazdasági reformok atyja után Hszi Csin-ping a harmadik pártvezető, akit vezető teoretikusként név szerint is említenek az alapokmányban, és még életében. Teng csak „elmélete” miatt került a kiválasztottak közé, miközben Hszi Csin-pinget, Maóhoz hasonlóan „gondolatvilágával” együtt említik, ami a kommunista ideológiai kánonban magasabb értéket jelent.

(MTI)

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2018. október 06. 00:09
Már régen rosszak azok a beszédek, amelyeket külön értelmezni kell, azaz értelmetlenek vagyis minden hallgató azt ért belőle, amit akar, mert nem konkrétan. Magyarországon is akad ilyenekre példa szép számmal.
Kanóc
2018. október 05. 09:24
Kanóc emlékeztet, hogy Angela Merkel az utóbbi három évtizedben soha nem látott hatalomra tett szert Európában, amit a 2005-ös hatalomra kerülése után indított, elemzők szerint ellenlábasaival szembeni leszámolást is biztosító teljhatalmával alapozott meg. A német kancellár politikai-filozófiai gondolatait azóta rögzítették az alkotmányban is, és elérte, hogy akár élete végéig államfő maradjon.
Kanóc
2018. október 05. 09:15
A BBC, mint a nyugati identitás (azmiaz) propagandagépezete beszél személyi kultuszról a szelfizős Merkel, a pojáca Macron, a táncikálós May és a többi túlsztárolt celeb politikus mellett? Ez komoly? Nem beszélve arról, hogy a liberális demokrácia története egy halvány, pillanatnyi kis felvillanás Kína történetéhez képest. Hülye liberálisok, liberális hülyék.
KannibálTatárÚr
2018. október 05. 08:35
A személyi kultusz nem jó dolog. De sokkal jobb, mint az olyan társadalmak, ahol az ország vezetői állandó zaklatásnak vannak kitéve semmihez sem értő, aljas emberek részéről. Ez a rosszabik, sokkal rosszabbik megoldás a liberális "demokrácia", ahol ignorálják a tömegek érdekeit, a választók akaratát és mondvacsinált érvekkel (emberi jogok, európai értékek, fékek, ellensúlyok, kisebbségi jogok, ... stb) teszik lehetetlenné a többség akaratát és érvényesülését. Ma ezt látjuk Lengyelországban, Mo.-n, de már a többi keleti uniós országot is kezdik támadni. A demokratikus választásokon győzteseket az emberi jogok nevében... Hszi Csin-pingnek pedig a tetteit kellene értékelni, nem személyi kultusszal vádolni, mikor még csak öt éve elnök. A német szipirtyó már 13 éve diktátor.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!