Retteg a brit lap Trump elnökségétől: Orbánról sem feledkeztek meg
Az európai vezetési válságok Trump kezére játszhatnak szokásos oszd meg és uralkodj–taktikájában, az új amerikai elnökkel Európa rosszul járhat – írja a The Guardian.
Mauritius kormánya azt állítja, hogy függetlenségükért cserébe szigetcsoportokat követeltek tőlük a britek az 1960-as években. Most a Nemzetközi Bíróság fogja eldönteni, hogy kinek van igaza a földvitában.
A mai nevén Brit Indiai-óceáni Terület korábban Mauritiushoz tartozott. A gyarmatosítás felszámolásakor, az 1960-as években viszont komoly döntés elé állították a britek Mauritius kormányát. A függetlenedés feltételéül szabták, hogy át kell adniuk a terület feletti ellenőrzés jogát, ellenkező esetben maradnak a brit gyarmatbirodalom része. Sir Anerood Jugnauth, a jelenlegi miniszterelnök édesapja, az akkori tárgyalások egyetlen ma is élő résztvevője elmondta, hogy nem volt igazi választásuk, komoly zsarolás történt az egyeztetések során. Elmondása szerint Harold Wilson, akkori brit miniszterelnök azt mondta, hogy felejtsék el a függetlenséget, ha nem írják alá Chagos-sziget átadását.
Mivel az akkori mauritiusi vezetőknek nem volt sok választásuk, átadták a szigetet, a britek pedig szinte azonnal kitelepítették az őslakosságot. A területvita mögött tehát komoly stratégiai és katonai megfontolások álltak. A lakosság kitelepítése után Nagy-Britannia átadta az Amerikai Egyesült Államoknak a jogot, hogy Diego Garcián, a legnagyobb korallzátonygyűrűn katonai támaszpontot hozzon létre. Az ügy egyre nagyobb médiafigyelmet és nemzetközi felháborodást váltott ki. 2018 szeptemberében pedig Mauritius úgy döntött, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi az esetet. A brit külügyminisztérium szóvivője azonban csalódottságának adott hangot, mivel nem értik, hogy egy bilaterális vitát miért kell a Nemzetközi Bíróság elé vinni.