A márciusban Angliában megmérgezett volt orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet előtt is aktív hírszerző volt, valószínűleg együttműködött a spanyol titkosszolgálattal – írja pénteki számában a The New York Times.
Az amerikai napilap meg nem nevezett spanyol tisztségviselőkre és Fernando Rueda spanyol újságíróra hivatkozva azt állítja: Szkripal egyáltalán nem élt visszavonult életet, hanem Spanyolországban tevékenykedő orosz bűnözői csoportok feltérképezésében segített a spanyol hatóságoknak. A The New York Times szerint e bűnözők egy része az orosz kormánnyal is kapcsolatban állt. Szkripal emellett 2012-től a brit külföldi hírszerzés (MI6) egyetértésével rendszeresen tájékoztatta Csehország és Észtország hírszerzését is, és valószínűleg neki köszönhető, hogy e két országból orosz kémeket utasítottak ki - írja a lap.
A The New York Times párhuzamot von a 2006-ban Londonban radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz ügynök, Alekszandr Litvinyenko ügyével. Litvinyenkót polónium-210-es izotóppal gyilkolták meg, és a spanyol hatóságok elismerték, hogy hírszerzőként szintén részt vett a spanyolországi orosz szervezett bűnözés elleni harcban. Szkripal számára nem volt ismeretlen terep Spanyolország – állapítja meg az amerikai lap, felidézve, hogy az orosz katonai hírszerzés munkatársaként az 1990-es évek közepétől a spanyol fővárosban dolgozott, a madridi orosz nagykövetség katonai attaséja volt. Ott szervezte be őt a brit hírszerzés. Ezt követően tartóztatták le őt 2004-ben Oroszországban, majd kémcsere révén 2010-ben az Egyesült Államokba ment, majd még abban az évben az Egyesült Királyságban telepedett le.
Az elmúlt években Szkripal visszatért Spanyolországba és több alkalommal is találkozott a spanyol hírszerzés (CNI) tisztségviselőivel – írja a The New York Times. Hozzáteszi: a találkozók időpontjáról és az ott elhangzottakról nincsenek információk, ezek ugyanis titkosított adatok. Hivatkozik viszont Fernando Rueda spanyol újságíróra, aki szerint Szkripal rendszeresen járt Spanyolországba. Szergej Szkripalt és a lányát, Julija Szkripalt márciusban mérgezték meg Novicsok típusú idegméreggel az angliai Salisburyben.
Nagy-Britannia Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, és szerdán bejelentette, hogy vádat emel két orosz állampolgár ellen. A brit nyomozó hatóságok nyilvánosságra hozták biztonsági kamerák felvételeit, amelyek bizonyítják, hogy a két orosz férfi - brit álláspont szerint a katonai hírszerzés tagjai - a bűncselekmény helyszínén járt, mielőtt visszautazott Moszkvába. Csütörtökön Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is közleményben fejezte ki a brit álláspont iránti „teljes bizalmát”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Karen Pierce brit ENSZ-nagykövet még azt is felvetette, hogy pótlólagos szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.
Moszkva mindvégig határozottan cáfolta, hogy köze volt Szkripalék megmérgezéséhez. A The New York Times felveti, hogy Szergej Szkripal és lánya megmérgezése Szkripal volt kollégáinak bosszúja lehetett. A lap mindazonáltal megállapítja: az újonnan nyilvánosságra került információk nyomán sem oszlott el a homály a gyilkossági kísérlet valódi okait illetően. Vajon bosszú vol, vagy „szimbolikus támadás”, amelyet figyelmeztetésnek szántak más orosz volt hírszerzőknek vagy Szkripal felbőszítette valamivel a volt kollégáit? – fogalmazta meg kérdéseit a The New York Times.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
Jön egy új iszlamofóbia szabályozás, amely nem a kissebséget, hanem a többséget kényszeríti alkalmazkodásra.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A szurkolók ezúttal egyáltalán nem értenek egyet a Kerkez Milost ért kritikákkal.
Nagy tehetségnek tartják.
Öt szurkolót kórházba kellett szállítani.
A liberális állameszménynek abban az értelemben biztos vége van, hogy az egyének érdekeit az állam érdekei elé helyezheti. Nem az egyén szükségletei, hanem a közösség, vagyis az állam igényei fogják megszabni a közeljövő politikai mozgásait. Lánczi András írása.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
