Még mindig vannak fel nem robbant bombák Szerbiában

Még mindig vannak olyan fel nem robbant bombák Szerbiában, amelyeket 1999-ben a NATO dobott le a légicsapások során - közölte szerdán a szerbiai aknamentesítési központ.

A bombák főként Dél- és Kelet-Szerbiában találhatók 150 helyszínen és összesen mintegy 2,5 millió négyzetméteres területen. Olyan robbanófej is van, amely a felszín alatt húsz méterrel található, illetve a Száva és a Duna folyó medrében is vannak fel nem robbant bombák - közölte a belgrádi székhelyű központ. Mindezeken felül a második világháborúból is maradtak fenn robbanószerkezetek, például a Dunában a szerb-román határ menti Prahovónál az elsüllyesztett német hadihajókon található még éles lőszer. 
 
Az aknamentesítési központ tájékoztatása szerint a fel nem robbant bombákat eddig főként azért nem távolították el, mert nem volt rá pénz. A szerb kormány most 230 ezer eurót (75,5 millió forint) biztosított a dél-szerbiai Bujanovac térségének megtisztítására, nemzetközi támogatásból pedig további területeket tudnak aknamentesíteni. 

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében. 

A 19 évvel ezelőtti támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték. A legtöbb bomba Dél-Szerbiára hullott, de a Vajdaságban is voltak becsapódások. Egyes hírek szerint a Szabadkához közeli Palicsi-tóban is található fel nem robbant bomba, ám ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg.

(MTI)