A napokban hozott döntést az Európai Unió Bírósága Shajin Ahmed és a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyében. Az ítélet értelmében, annak ellenére, hogy az afgán menekült több rendbeli bűncselekményt követett el, a menekültstátuszát nem lehet tőle megvonni. Ez a döntés egy teljesen új precedenst teremthet az ítélkezési joggyakorlatban. A jövőben közigazgatási bíróságok akár felül is írhatják a büntető törvényszékek ítéleteit.
Előzmények, alapeljárás és döntés
Shajin Ahmed afgán állampolgárt 2000-ben menekültként ismerte el a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. Később büntetőeljárás (emberölés bűntettének kísérlete, valamint zsarolás bűntettének kísérlete miatt) indult ellene Magyarországon, amelynek során Shajin az afgán konzulátus teljes körű tájékoztatását kérte helyzetéről. A magyar hivatal – a védelem iránti kérelem alapján, amelyet Shajin önkéntesen intézett származási országához – arra következtetve, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, 2014 novemberében visszavonta a férfi menekültstátuszát.
2015 júniusában Shajin újabb kérelmet nyújtott be a menekült jogállás és a kiegészítő védelem elismerése iránt, amelyet a menekültügyi hatóság elutasított. Shajin e határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amely helyt adott kérelmének, és új közigazgatási eljárás lefolytatására kötelezte a magyar hivatalt. Az új eljárásban a hatóság Shajin kérelmét mind a menekültként elismerése, mind a kiegészítő védelem tekintetében elutasította. Szerintük a kiegészítő védelem iránti igény a menedékjogról szóló törvény szerinti kizáró ok fennállása miatt nem ismerhető el, hiszen Shajint több magyar büntetőbíróság is többek között letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ügy végül az Európai Unió Bírósága elé került előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
Az EUB döntése szerint noha súlyos bűncselekmény elkövetése miatt megtagadható a nemzetközi kiegészítő védelem menedékkérőktől, nem lehet pusztán az adott tagállamban kiszabott büntetés alapján megállapítani, hogy egy bűncselekmény súlyos-e A kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság feladata, hogy a szóban forgó egyedi ügy valamennyi sajátos körülményének teljes körű vizsgálatát követően értékelje a szóban forgó bűncselekmény súlyosságát. Összességében tehát az Európai Unió Bírósága szerint nem zárható ki a kiegészítő védelemből valamely személy, ha kizárólag az érintett tagállam joga szerinti büntetési tétel alapján nyer megállapítást, hogy súlyos bűncselekményt követett el.
A döntés következményei és hatásai
Az EUB döntése egy olyan új paradigmát vezet be az uniós joggyakorlatba, amelynek értelmében a közigazgatási bíróság által kikényszerített megismételt eljárás során a menekültügyi hatóság megítéli majd a menedékjogot arra hivatkozva, hogy az emberölés vagy a zsarolás kísérletének körülményei alapján még mindig nyomósabb indokok állnak a védelem megadása, mint a megtagadása mellett. A döntés egy rendkívül lényeges kérdésben hoz áttörést: a büntetőbíróságok által hozott jogerős döntések látszólagos tiszteletben tartásával a közigazgatási hatóság lesz jogosult eldönteni, hogy a büntetőjogi szempontból súlyosnak minősített cselekmény valóban olyan súlyos-e, hogy emiatt a kiegészítő védelem odaítélése ellehetetlenüljön.
Az EUB döntése tehát azon alapul, hogy a büntetőbíróság jogosult dönteni a bűnösségről, de egy közigazgatási szerv felülértékelheti a bírósági döntésben foglaltakat a menekültkérelem elbírálása során. Emiatt a bírósági döntések tartalmilag is kiüresedhetnek, ez pedig végeredményben a bíróságok függetlenségének a sérelméhez is vezethet. Az EUB döntése tehát további vizsgálatra érdemes, mert általa olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek mind a demokrácia, mind pedig a jogállamiság szempontjából kedvezőtlenül hatnak.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A lengyel közvélemény válaszokat vár Budapesttől a menedékjog ügyében.
Óriási tétje van az ügynek.
Tusk új liberális ügyészsége sorra emel vádat a jobboldali vezetők ellen, a PiS pedig politikai leszámolást emleget.
Máshonnan kirakták őket, váratlan irányból próbálkoznak.
A tálibok sem akadály, ha a hazai ízekre vágyik a brit honba szakadt afgán menedékkérő, és erről büszkén posztolgatott is - vesztére.
Az Egyesült Államok woke aktivistái Európába „menekülnek”, meggyőződve arról, hogy Trump transzfób, nőgyűlölő diktatúrává változtatta Amerikát.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
