Az amerikai kormány egy amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartására reagált: az igazságügyi miniszter és a belügyi tárca vezetője is érintett.
Az Egyesült Államok kormánya Andrew Brunson amerikai lelkipásztor fogva tartására hivatkozva szerdán szankciókkal sújtotta a török belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét. A döntést Steven Mnuchin pénzügyminiszter aláírásával az amerikai pénzügyminisztérium hozta nyilvánosságra.
A büntető intézkedések értelmében zárolják Abdülhamit Gül török igazságügyi miniszter és Süleyman Soylu belügyminiszter amerikai javait, egyúttal megtiltják, hogy amerikai állampolgárok bármiféle üzleti kapcsolatba kerüljenek a török kormány e két tagjával. „Brunson lelkipásztor török tisztségviselők általi igazságtalan fogva tartása és folyamatos zaklatása egyszerűen elfogadhatatlan” – fogalmazott közleményben az amerikai pénzügyminiszter. Mnuchin leszögezte: „Trump elnök többször is világossá tette, hogy az Egyesült Államok elvárja Törökországtól a lelkipásztor azonnali szabadon bocsátását”.
Donald Trump amerikai elnök már a múlt héten szankciókkal fenyegette meg Törökországot, miután a Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott telefonbeszélgetésén sem sikerült elérnie az amerikai lelkipásztor szabadon bocsátását. Trump és Erdogan viszonya korábban kifejezetten szívélyes volt.
Brunson tiszteletest Izmirben tartóztatták le 2016-ban, a sikertelen puccskísérletet követően. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő hitszónok Fethullah Gülen mozgalmának segítője, és kémkedik az Egyesült Államok javára. Azt is szemére vetik, hogy a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) is támogatta. A múlt héten a börtönből házi őrizetbe helyezték, ám szabadon bocsátásáról a török hatóságok hallani sem akarnak. Amerikai és izraeli sajtóértesülések szerint a háttérben esetleges tárgyalások folynak arról, hogy egy Izraelben letartóztatott török állampolgár szabadon bocsátásának fejében Andrew Brunson is visszakaphatná szabadságát. E háttértárgyalásokat Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő cáfolta, amerikai részről nem volt hivatalos állásfoglalás.
A török kormánytagok ellen hozott amerikai büntető intézkedések bejelentését az első elemzések úgy értékelik: olyan mélypontra süllyedt az amerikai-török viszony, mint 1974-ben, Ciprus török inváziója után.
Az amerikai-török viszonyt az elmúlt években több tényező zavarta meg. Ankara haragját váltotta ki, hogy Washington támogatja a Szíriában harcoló kurd milicistákat, akiket Törökország terroristáknak tart. Terheli a viszonyt, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó kiadni Törökországnak Fethullah Gülent. Washingtont pedig az ingerelte fel, hogy Ankara Sz-400-as rakétavédelmi rendszert vásárolt Moszkvától, és Brunson tiszteletes mellett más amerikai állampolgárokat és konzulátusi alkalmazottakat is fogva tart.
(MTI)
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Megrázó hírek láttak napvilágot az Egyesült Államokban.
A háború kezdete óta ez a 15. KFC-étterem, ami most megnyílt Ukrajnában.
Az Egyesült Államok több bombázót küld, miközben kivonja a térségből a repülőgép-hordozóját.
A voksolni szándékozók nagyjából fele már leadta a szavazatát Amerikában: a szavazás hagyományos napjára túl lesznek mindenen?
Mekkora a szavazók bizalma?
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
