Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Az állami költségvetésben jelentkező hiány miatt szűnhet meg az állami nyugdíjrendszer Oroszországban.
Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint reform nélkül megszűnhet az állami nyugdíjrendszer Oroszországban. A Kommerszant című orosz gazdasági napilap keddi on-line kiadásában olvasható: Vologyin a helyi lakosokkal szombaton Szaratovban megtartott találkozóján beszélt erről.
„Az állami nyugdíjrendszerünk deficites, lyuk van benne, amelyet a költségvetésből töltenek fel. Az, hogy továbbra is lesz-e nálunk állami nyugdíj, kérdéses, mert a költségvetésünkben is hiány mutatkozik” – mondta a házelnök a Kommerszant és más orosz médiumok által is átvett helyszíni jelentés szerint. A találkozón Valerij Radajev helyi kormányzó oldalán megjelent Vologyin rámutatott, hogy miközben korábban egy nyugdíjasra négy aktív kereső jutott, addig Szaratov megyében ma egy időskori ellátásban részesülő emberre 0,96 dolgozó esik.
A szaratovi beszámoló szerint a nyilvános eseményen Vologyin azt javasolta egy asszonynak, aki amiatt aggódott, hogy talán nem fogja megérni a megemelt nyugdíjkorhatárt, hogy járjon ki a sportpályára.
A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó világbajnokság nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.
A FOM közvélemény-kutató intézet június végén megjelent felmérése szerint az oroszok 80 százaléka ellenzi a nyugdíjreformot és 43 százaléka tüntetni is hajlandó lenne ellene. A tervezett nyugdíjkorhatár-emelés ellen az elmúlt hetekben országszerte több megmozdulást tartottak.
A FOM szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága a júniusi 45-ről augusztus elejére 33 százalékra esett vissza, ami 2007 óta példátlanul alacsony érték. A kormányerő népszerűségének megcsappanása megmutatkozhat a szeptember 9-én megtartandó választásokon, amikor Oroszországban 26 régió vezetőjét, 17 helyi törvényhozó testületet és a szövetségi parlament alsóházának 7 képviselőjét választják meg.
Oroszországban – még a Szovjetunióban – 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben - a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett – sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.
A korhatár emelését a parlamenti alsóház július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott. A dumában a szabadságukról idő előtt visszatérő képviselők augusztus 21-én rendkívüli vitanapot tartanak majd szakértők bevonásával.
Az orosz Központi Választási Bizottság szerdán a törvénnyel összhangban állónak ítélt meg három, a nyugdíjkorhatár emelését célzó népszavazás-kezdeményezést. Azóta további hasonló indítványról érkeztek jelentések.
Népszavazásra végül annak a politikai erőnek vagy társadalmi csoportnak a kérdése kerülhet majd, amelyik elsőként lesz képes kezdeményező csoportot felállítani 43-ban a 85 oroszországi régió közül és ezekben 2 millió aláírást összegyűjteni. Az aláírásokat a Központi Választási Bizottság hitelesíti majd. Ezt követően a népszavazásra felterjesztett kérdést már csak az alkotmánybíróság vetheti el.
(MTI)