Újratemették Simone Veilt

Simone Veilt, aki egy évvel ezelőtti haláláig Franciaország egyik legnagyobb tiszteletben álló és legnépszerűbb közéleti személyisége volt, férjével, a 2013-ban elhunyt André Veillel együtt vasárnap újratemették a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthénonban. A házaspárra Emmanuel Macron államfő emlékezett, aki szerint olyan „hősök között fognak nyugodni, akik nagyobbá és erősebbé tették Franciaországot".

A 89 éves korában 2017. június 30-án elhunyt Simone Veil és férje újrateremtési ünnepségén több ezren vettek részt a rekkenő hőség ellenére Párizs belvárosában, ahol a köztársasági elnök egyszerre búcsúztatta a holokauszt túlélőt, az első jelentős francia női politikust és a meggyőződéses európai franciát.

A zsidó családból származó Simone Veil 1927-ben született a franciaországi Nizzában. Őt és családját 1944-ben deportálták. Megjárta az auschwitzi, a bobreki és a bergen-belseni koncentrációs táborokat. A megpróbáltatásokat szülei és fivére nem élték túl, ő és két lánytestvére azonban megmenekült.

A háború után jogi és politikaelméleti tanulmányokat folytatott, majd bíró és köztisztviselő lett. Az 1970-es években a jobboldalon kapcsolódott be a politikába, s harminc éven át a francia és európai politika egyik vezető, végig népszerű személyisége maradt. 1974 és 1979 között egészségügyi miniszterként legjelentősebb intézkedése az abortusz franciaországi legalizálása volt. Az Európai Parlament történetébe azzal írta be magát, hogy 1979-ben ő lett az EP elnöke, és ő az első nő is, aki uniós intézményben ilyen magas rangú tisztséget töltött be. Az Európai Parlamentben a liberális frakció alelnökeként és elnökeként is szolgált.

„Azt szerettük volna, hogy Simone Veil a generációváltás megvárása nélkül kerüljön be a Panthéonba azért, hogy a küzdelmei, a méltósága, a reményteljessége iránytűként szolgáljon azokban a zavaros időkben, amelyeket most élünk" – fogalmazott mintegy félórás beszédében az államfő.

„Simone Veil a bal karján balsorsának bélyegeként a birkenaui deportált 78 651-es számát viselte. Ez lesz rávésve a szarkofágjára. Annak a 78 500 Franciaországból deportált zsidónak és cigánynak az emlékére, akik vele belépnek és itt fognak ezentúl élni ezen a helyen" – mondta Emmanuel Macron a Panthéon előtt felravatalozott koporsók előtt.

A köztársasági elnök politikai hangvételű búcsúztatójában kitért Simone Veil valamennyi elköteleződésére: a második világháború utáni franciaországi, majd európai megbékélést hirdető beszédeire, a nők jogaiért folytatott harcára, amelynek legjelentősebb tette a mesterséges terhességmegszakítás legalizálását engedélyező törvényjavaslat beterjesztése volt egészségügyi miniszterként 1975-ben, valamint az Európai Parlament elnökeként végzett munkájára.

„Ő, aki az önkény és a vadállatiság leírhatatlan tapasztalatát megélte, tudta, hogy csak a népek közötti párbeszéd és a megbékélés akadályozhatja meg, hogy Auschwitz újjászülessen az áldozatok kihűlt hamvain. Európa elkötelezett harcosa volt" – mondta az államfő. Emmanuel Macron azt is kiemelte, hogy Simone Veillel a nőknek is igazságot szolgáltat a nemzet, hiszen ő az ötödik nő a párizsi Pathéonban. „Simone Veillel azon nők generációi lépnek be, akik anélkül teremtették meg Franciaországot, hogy a nemzet a nekik kijáró elismerést és szabadságot megadta volna" – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Az ünnepélyes hangvételű megemlékezést számos zenei részlet kísérte, köztük az európai himnusznak számító Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. A koporsóknak az épületbe való bevitele előtt pedig, miközben a párizsi tömeg fejet hajtott Simone Veil emléke előtt, a belvárosban felszerelt hangszórók egy percig az „auschwitzi tábor csendjének zaját" sugározták.

A megemlékezés végén az előcsarnokba katonák által felvitt koporsók előtt bárki leróhatta kegyeletét vasárnap. Simone és André Veil földi maradványait hétfőn helyezik el a kriptában, ahol Jean Moulin, André Malraux, René Cassin és Jean Monet mellett fognak nyugodni.

(MTI, MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)