Mao óta nem látott mértékben üldözik a keresztényeket és rombolják templomaikat Kínában. Jelenleg 60 milliónál is több keresztény él Kínában, s legalább felük illegalitásban működő gyülekezetekhez tartozik.
Aggasztóan megszaporodtak Kínában a keresztények elleni hatósági fellépések. Főként a protestáns egyházakat érik inzultusok, azonban a katolikus egyháznak is komoly nehézségekkel kell szembenéznie. Történik ez annak ellenére, hogy az év elején még olyan hírek is szárnyra kaptak, melyek szerint a Szentszék a püspökök kinevezésével kapcsolatban nagyon közel volt a kínai kormánnyal való megegyezéshez.
A kínai keresztények helyzete 2013-ban kezdett el drasztikusan romlani, attól kezdve a kínai hatóságok több ezer gyülekezetet számolt fel és több tízezer tehető azon hívők száma, akiket letartóztattak. Az időszakos üldözések ellenére a kereszténység egyre több hívet gyűjt az ázsiai országban, 2050-re akár Kína lehet a legnépesebb keresztény ország a világon. Kínában jelenleg minimum 30 millió, de akár ennél sok tízmillióval több keresztény élhet: a közösség jelentős része nem jegyzett, illegalitásban működő gyülekezetekhez tartozik.
Az üldözések jórészt annak tudhatók be, hogy
A kis protestáns egyházak amerikai háttere miatt attól tartanak a hatóságok, hogy ellenséges titkosszolgálatok kihasználják az egyre népesebb gyülekezetek hálózatát a hírszerzési céljaikra.
Ezt a feltevést látszik erősíteni Hszi Csin-ping államfő azon megjegyzése, miszerint a vallások tekintetében nagyobb állami felügyeletet és kevesebb külföldi befolyást szeretne. Áprilisban pedig a kínai kormányzat egyik vallási ügyekkel foglalkozó tisztségviselője jelentette ki, hogy a kormánynak a püspökök kinevezésébe való beavatkozása nem nevezhető a vallásszabadság megsértésének, hiszen Kínában a vallásokat „át kell alakítani a szocialista társadalom igényeinek megfelelően”.
Nemrégiben egy olyan új szabályozás lépett életbe Kínában, melynek értelmében a tizennyolc év alattiak egyetlen egyházi épületbe sem léphetnek be. Ezzel a vallásgyakorlást nehezítik meg, illetve azt, hogy családok járhassanak együtt Istentiszteletre.
Az országban tevékenykedő keresztény hittérítők sokáig nem zavarták a kínai vezetést, annak ellenére sem, hogy Kínában tilos volt a hittérítő tevékenység, s különösképpen vonatkozott ez a tiltás a külföldiekre. A Financial Times 2017-es cikke szerint azonban tavaly 32 dél-koreai keresztény misszionáriust tartoztattak le, majd toloncoltak ki Kínából. Korábban a hatóságok nem háborgatták a dél-koreaiakat, akik komoly humanitárius segélyeket adtak a lakosságnak, illetve segítséget nyújtottak a menekülő észak-koreaiaknak is abban, hogy átjussanak az észak-koreai-kínai határon.
A dél-koreaiak amerikai elkötelezettsége, illetve Észak-Korea azon kérése, miszerint Peking tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szökések sikerében ne segédkezhessenek a misszionáriusok, megértő fülekre talált a kínai vezetésnél.
A missziós tevékenység akadályozása mellett a leginkább aggasztó folyamat, hogy
Ezekről az esetekről nem is minden esetben értesül a közvélemény. Azonban így is tucatszámra lehet példákat említeni a keresztény templomok elleni akciókról.
A legfrissebb eset a minap történt, amikor is civil ruhás rendőrök hatoltak be egy Guangdong tartományban található templomba. Ez a harmadik alkalom, amikor hatósági személyek törnek rá erre a templomra, a legutóbbi esetben több mint harminc embert hurcoltak el.
Az első eset alkalmával, amikor a hatóságok a templom hívei ellen eljártak, több embert letartóztattak és a keresztény vallási tevékenység után 50 ezer jüan, megközelítőleg 7500 dollár adót szabtak ki. A következő alkalommal július 15-én törtek rá a templomra és hurcoltak el hívőket.
A hatósági intézkedéseket minden esetben az Istentiszteletek alkalmára időzítették. A rendőrök felfüggesztették az istentiszteletet és igazoltatták a templomban tartózkodó embereket, ellenőrizték a személyigazolványokat, majd előállították őket.
A letartóztatottak között volt Huang Xiaoping lelkész is, akit több órás fogvatartás és egy órás kihallgatás után
A lelkészt szabadon engedték, beszámolója szerint azonban, a rendőrkapitányságon még legalább hat pap raboskodik. Az eljárás után Guangdong tartomány hivatala elrendelte a templom működésének felfüggesztését, és utasították a kínai papokat, hogy azonnal függesszék fel a vallási tevékenységüket.
A katolikus kegyhelyek sincsenek nagyobb biztonságban az elmúlt időszakban. A kínai kormány egy régi keresztutat rombolt le Honan tartományban.
Június 5-én a helyi hatóságok eltávolították a kegyhelyhez tartozó keresztút Krisztus-képeit, miután néhány héttel korábban felszólították Joseph Csang Jin-lint, Vejhuj püspökét a keresztút felszámolására. Mivel a püspök nem tett eleget a felszólításnak, a hatóságok rombolták le a keresztút sérelmezett részeit.
A rombolásra az éj leple alatt került sor, mivel a hatóságok attól tartottak, hogy nappal az ott tartózkodó hívek ellenállása gondot jelenthet. Egy Kínában működő szerzetesrend információi szerint a kommunista párt ezzel akarta nyomatékosítani azt, hogy a kormány bár „eltűri a katolicizmus létezését, de fejlődni nem engedi”.
A korábban ezreket vonzó kegyhely már több évtizede tiltólistán van: 1987-ben a kormány betiltotta a nagyobb zarándoklatokat, és a zarándokok számát háromszázban maximálta.
A kegyhely megrongálása
Tavaly ősszel ugyanebben a tartományban egy protestáns templomot bontottak le, februárban pedig Honan városaiban betiltották a vallásos anyagok terjesztését. A kormányzat egy rendelettel eltávolíttatta a kereszteket is a katolikus templomokról Honan tartomány egészében. Talán nem véletlen ez a buzgóság, ha figyelembe vesszük, hogy egy 2009-es felmérés szerint Kína második legnagyobb keresztény közössége él a tartományban, mintegy 2,4 millió főről van szó. Szintén Honanban történt, hogy az állam átvette, majd bezárta a katolikus egyház által működtetett óvodákat.
A szigor egy személyi változáshoz is köthető a helyi pártvezetés élén. Amikor ugyanis Vang Kuo-seng lett a kommunista párt főtitkára Honanban, a tartomány tíz egyházmegyéjéből nyolcat komoly megszorításokkal sújtanak.
A keresztényüldözés egyre erősödik a világ minden részén. Kína nem a legnehezebb színtere a keresztény hit gyakorlásának. A jelenség súlyosságát jelzi a Vatikáni Rádió által idézett izraeli ENSZ nagykövet, Ron Prosor szavai is: „a keresztények az új évezred zsidói”.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
