Július 23-án jár le az a határidő, amikor az államfőnek javaslatot kell tennie a parlamentnek a miniszterelnök-jelölt személyére. Az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy potenciális jelöltek közül senki sem rendelkezik parlamenti többséggel, és újabb konzultációkra lesz szükség a parlamentbe bejutott pártokkal. Pahor az első körben így nem javasol miniszterelnök-jelöltet a parlamentnek, a második körben – amelyre 14 nap áll rendelkezésre – az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehetnek. Ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a megválasztáshoz abszolút többség – vagyis 46 szavazat –, elég a jelenlevők többségének támogatása.
A parlamenti választásokon az SDS 25 mandátumot szerzett a 90 fős parlamentben. Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 10-10 mandátummal a harmadik helyen végzett. Az említett pártok mellett még átlépi a 4 százalékos parlamenti küszöböt a Baloldal (Levica) 9 mandátummal, az Új Szlovénia (NSi) 7 mandátummal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) 5-5 mandátummal, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek két garantált helyük van a parlamentben. Horváth Ferenc magyar és Felice Zizan olasz képviselő már korábban elmondták az államfőnek, hogy nem kívánnak a mérleg nyelve lenni, és azt a miniszterelnök-jelöltet támogatják majd, aki többséget tud szerezni a parlamentben.