Michiganben, Wisconsinban és Indianában az emberek elsöprő többségükben Donald Trumpra szavaztak a 2016-os elnökválasztáson, s aki nem, az sem Hillary Clinton demokrata párti, hanem harmadik jelöltre voksolt. Most viszont a Trump-kormány kereskedelempolitikája miatt sokan nehéz helyzetbe kerülhetnek.
A televízió riporterei három nagy középnyugati agrárállamban – Michiganben, Wisconsinban és Indianában – jártak. Arról faggatták a farmereket, hogy mit szólnak az amerikai kormány által bevezetett védővámokhoz és a más országok ezek nyomán tett ellenlépéseihez, az amerikai termékeket érintő, megemelt vámtarifákhoz, amelyek számukra szűkülő piacokat jelentenek.
Az NBC hangsúlyozta: ezekben a szövetségi államokban az emberek elsöprő többségükben Donald Trumpra szavaztak a 2016-os elnökválasztáson, s aki nem, az sem Hillary Clinton demokrata párti, hanem harmadik jelöltre voksolt. Most viszont a Trump-kormány kereskedelempolitikája miatt sokan nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az Egyesült Államok által kivetett védővámokra válaszként ugyanis a külföldi kereskedelmi partnerek, köztük az Európai Unió, Kanada, Mexikó és Kína májusban több milliárd dollár értékben vetettek ki védővámokat amerikai agrártermékekre.
„Néhány családi farmergazdaság számára ez az év a halált jelentheti” – fogalmazott a riportereknek Matt Thiede michigani kisvállalkozó. Indianában sertéstenyésztők arról beszéltek, hogy érzékenyen érintik őket a zuhanó árak, amelyek már akkor esni kezdtek, amikor a kereskedelmi háború lehetőségéről még csak szó esett. Wisconsinban a sajtkészítő gazdák azt tapasztalják, hogy eddigi külföldi klienseik új partnerek után néznek, mert a wisconsini sajt a védővámok miatt már drága. Michiganben az almatermesztők aggódnak.
Ezt a három középnyugati tagállamot érintik egyébként a leginkább az Európai Unió és Mexikó által hozott védővámok. „Rövid távon viharokkal számolunk, s minél tovább tart, annál több lesz a kárunk” - mondta Nick DeKryger sertéstenyésztő Indianában. Majd hozzátette: „de megértjük a célt, és ez a cél tetszik nekünk”. Más megszólalók is azt hangoztatták a riportban, hogy változatlanul bíznak Donald Trumpban. Arról beszéltek: örülnek, hogy végre valaki a kereskedelemmel is törődik, s bár ők nem így bonyolítanák a dolgokat, de remélik, hogy az elnök kereskedelempolitikáját végül siker koronázza.
„Halálra vámoltak bennünket” – nyilatkozott Scott Ditter wisconsini tejtermelő gazda, akit felháborított, hogy Kanada korábban óriási védővámot vetett ki az amerikai tejre. Ditter ezért elégedetten fogadta, hogy a Trump-kormány 25 százalékos védővámot vetett ki a kanadai acéltermékekre, és 10 százalékos tarifát léptetett életbe az északi szomszédból importált alumíniumárura. „Azt hiszem, ez korrekt, ez az okos üzletmenet”– szögezte le Scott Ditter, hozzátéve, hogy azért „lesz egy kis bánat és szenvedés”. Kelly Rudd wisconsini áfonyatermesztő azt hangsúlyozta: „lehet, hogy a gyógymód nem jó, de szerintem az elnök az igazat mondja, és nagy tapasztalatai vannak üzleti tárgyalásokkal, még könyvet is írt erről”.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
