A németek többsége nem ért egyet azzal, hogy Németországnak a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékánál többre kellene emelnie védelmi kiadásai mértékét – derül ki a YouGov felméréséből.
A németek többsége nem ért egyet azzal, hogy Németországnak a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékánál többre kellene emelnie védelmi kiadásai mértékét – ismerteti a dpa német hírügynökség megrendelésére a YouGov közvélemény-kutató cég által készített felmérés eredményét a Die Welt című konzervatív német lap szerdai száma.
A relatív többséget azok alkotják – 36 százalék mondta ezt –, akik szerint a 1,5 százalék is túl sok. Rajtuk kívül 24 százalék úgy véli, hogy ez pont elég. Csak 15 százalék volt azon az állásponton a felmérés idején, hogy Németországnak ennél többet kell honvédelemre költenie.
A felmérés a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcs alkalmából készült. Az észak-atlanti szövetség tagállamai 2014-es walesi csúcsértekezletükön azt vállalták, hogy katonai kiadásaik 2024-re megközelítik majd GDP-jük 2 százalékát. Németország az azóta eltelt négy évben 1,18 százalékról 1,24 százalékra növelte GDP-arányos védelmi kiadásait. A jövő évi költségvetési tervezetben 42,9 milliárd euró szerepel erre a célra. A múlt héten kiszivárgott egyik tanulmány szerint ennek körülbelül a kétszeresére lenne szükség 2024-ben a NATO-vállalás teljesítéséhez.
Donald Trump amerikai elnök többször élesen bírálta európai szövetségeseit, s kiemelten Németországot, mert úgy véli, nem költenek eleget a védelemre. A NATO-tagok összes védelmi kiadásának több mint kétharmadát az amerikai költések teszik ki. Már a korábbi amerikai kormányok is szorgalmazták, hogy Európa növelje hozzájárulását a szövetség kollektív védelméhez.
A felmérésben erről a kötelezettségvállalásról is megkérdezték az embereket. A relatív többség, 40 százalék szerint ezt a célt fel kellene adni, 35 százalék szerint ki kell tartani a kétszázalékos cél mellett, 25 százalék pedig nem tudott véleményt alkotni a kérdésben.
A megkérdezettek relatív többsége, 42 százalék a még Németországban lévő 35 ezer amerikai katona kivonását is támogatná, 37 százalék viszont ellenzi. 21 százalék nem foglalt állást a kérdésben.
(MTI)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
