Kína zsarolásnak tekinti az amerikai védővámokat, nem hagyja magát

Zsarolásnak és szélsőséges nyomásgyakorlásnak minősítette Kína kereskedelmi minisztériuma Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint további 200 milliárd dollárnyi értékű kínai termékekre készül 10 százalékos pótlólagos vámot kivetni.

Pekingben kedden kiadott közleményében a kínai kereskedelmi minisztérium leszögezte, hogy átfogó intézkedésekkel határozottan visszavág, ha Trump elnök valóra váltja fenyegetését. „Ha az Egyesült Államok elveszíti józan eszét, és közzéteszi a (vámokkal megcélzott kínai importcikkeket tartalmazó) listát, Kína kénytelen lesz mennyiségi és minőségi intézkedések kombinációját foganatosítani egy energikus megtorlás formájában” – hangoztatta a tárca, leszögezve, hogy nemcsak az Egyesült Államok és Kína népe, hanem az egész világ érdekeit sérti az amerikai protekcionista kereskedelempolitika.

Keng Su-ang külügyi szóvivő szokásos napi sajtótájékoztatóján felszólította az amerikai elnököt, hogy hagyjon fel kártékony kijelentéseivel és tetteivel. Megismételte, hogy Kína nem akar kereskedelmi háborút, de nem is fél tőle. 

Trump elnök hétfő este közölte: utasította Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő hivatalát, hogy állítsa össze a listát arról, hogy mely kínai árucikkekre vessék ki a 10 százalékos pótlólagos vámot. Az újabb, 200 milliárd dollár értékű termékeket sújtó vámemelési döntést azzal indokolta Trump, hogy Peking a múlt héten 50 milliárd dollárnyi amerikai importcikkre – elsősorban marhahúsra, szárnyasokra, dohányárura és gépkocsikra – vetett ki 25 százalékos vámot. A pekingi kormány az azonos értékű és mértékű, korábban meghozott amerikai döntésre válaszolt a 25 százalékos vám bevezetésével. 

Az amerikai elnök a pénteki kínai válaszlépést úgy értelmezte, hogy Kína „nem hajlandó változtatni az amerikai szellemi tulajdonjogokkal és technológiákkal kapcsolatos igazságtalan gyakorlatán, eltökélt arra, hogy folyamatosan igazságtalan és előnytelen helyzetben tartsa az Egyesült Államokat, amit jól tükröz a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult 376 milliárd dolláros amerikai deficit". Jelezte azt is, hogy ha Peking mégsem vezeti be a múlt héten megígért vámokat, úgy ő is visszalép a 200 milliárd dollárnyi kínai termékeket célzó 10 százalékos vámtól.

Az amerikai elnök hétfőn bejelentett, váratlanul gyors és meredek döntésének hírére erősen gyengültek az irányadó tőzsdeindexek szerte a világban. A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 1,93 százalékkal, 548,93 pontra, négyhavi, az irányadó sanghaji tőzsdeindex pedig kétéves mélypontra süllyedt. A kínai jüan dollárhoz viszonyított árfolyama öthavi mélypontra gyengült, de kereszttűzbe került az ausztrál dollár és a dél-afrikai rand is. A válságok idején biztos menedéknek tekintett államkötvények ára emelkedett, a japán jen és a svájci frank szintén jelentősen drágult.

A vezető európai tőzsdemutatók 0,5 és 1,4 százalék közötti mínuszban álltak délelőtt fél 12-kor, a szemet szemért fogat fogért elv alapján éleződő amerikai-kínai kereskedelmi viszály megtépázta az autógyártók, a bányaipari és a technológiai vállalatok árfolyamát. Különösen megszenvedték a napot a német autógyártók, például a Volkswagen 2,17 százalékos, a BMW pedig 1,26 százalékos mínuszban forgott. A határidős jegyzések alapján arra lehet számítani, hogy a New York-i tőzsde az európaiakhoz hasonló veszteségben nyit.

(MTI)