Szavazatvásárlás, alacsony részvétel, és ellenzéki bojkott – így választották újra vasárnap Venezuela szocialista elnökét, Nicolas Madurót.
Újabb hat évre választották meg Venezeula szocialista elnökét, Nicolas Madurót a vasárnapi elnökválasztáson – írja az Independent.
A voksolásra azonban árnyat vet, hogy a Hugo Chavezt 2013-as halála után váltó, korábban buszsofőrként dolgozó Maduro ellenfelei szerint illegitim módon, különösen alacsony részvétel mellett lett újraválasztva: a legnagyobb ellenzéki párt bojkottálta is a választásokat.
A 30 milliós országban ugyanis csupán 5,8 millióan szavaztak az elnökre, ez a szavazatok 68 százalékát jelentette Madurónak. Legközelebbi ellenfele az 1,8 millió szavazatot szerző Henri Falcón korábbi kormányzó volt – a volt szocialista politikust többször is kritizálta az ellenzék, hogy megtöri az ellenzéki bojkottot, és elindul a választáson.
Ezzel a részvétel csupán 46,1 százalékos volt, mely nagy visszaesés a 2013-as, 80 százalékos arányhoz képest. Az ellenzék ennél is alacsonyabb részvételre számított, ők 30 százalék körüli értéket jósoltak.
Maduro tűzijátékokkal és konfettivel megrendezett győzelmi ünnepségén diadalittasan nyilatkozott az eredményről: azt mondta, ellenfelei „alábecsülték” őt. Emellett kijelentette, „történelmi”, és rekordokat döntő győzelmet aratott, mely után felhatalmazva érzi magát az ország további vezetésére. Bejelentette: a következő két évben nem lesznek újabb választások, és ellenfeleivel is szeretne leülni tárgyalni, hangsúlyozva, hogy a kormány békét akar. Maduro szerint továbbá ha nem lett volna alacsony a részvétel, és az ellenzék nem hirdetett volna bojkottot, még akkor is győzedelmeskedett volna. Hozzátette: „ma jobban szeretem Venezuelát, mint valaha!”
Az ellenzék legerősebb ereje, az Egységes Ellenzéki Kerekasztal (MUD) bojkottra hívott fel a vasárnapi voksoláson, mondván, hogy a választási törvény Maduronak kedvez, az ellenzék több jelöltjét pedig egyébként is eltiltották az indulástól.
A második helyet megszerző Henri Falcón szerint a választás nem volt legitim, ezért érvényességét el sem ismeri. Falcón amiatt is fel volt háborodva, hogy a kormány több mint 13,000 sátrat, úgynevezett „vörös pontokat” állított fel, ahol ha a választók beszkennelték a venezuelai állam által kibocsátott kártyáikat, ételcsomagok és pénznyeremény formájában „díjakat” nyerhettek. Ezt az ellenzék szavazatvásárlásként értékelte.
Nem ez volt az egyetlen vitás elem: az alacsony részvételt látva a szavazóhelyiségek több mint két órával tovább maradtak nyitva az eredetileg este 6-ra tervezett záráshoz képest.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
Négy szavazaton múlt minden – most újra csatára készül Balmazújváros!
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Ezzel a tudományosnak látszó aljassággal akkora különbséget mutatnak ki a pártok között, amekkorát nem szégyellnek.
Trump titka pofon egyszerű, a többségnek mégsem jutna eszébe.
Washington venezuelai olajjal próbálhatja leszorítani az árakat, ami súlyos bevételkiesést és politikai nyomást jelenthet Vlagyimir Putyin számára.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
Már csak 92 nap, kisbarátom, és felkenődsz a falra!
