Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A brémai kirendeltség korábbi vezetője ellen az ügyészség nyomoz azzal a gyanúval, hogy legkevesebb 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket.
Újabb szabálytalanságokra gyanakodnak a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). A hatóság brémai kirendeltségénél feltárt esetek után további tíz kirendeltségen indítanak vizsgálatot – jelentették be vasárnap Berlinben.
A szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője német hírportálok beszámolói szerint elmondta, hogy a Brémában feltárt szabálytalanságok nyomán indított ellenőrzés alapján az 50 kirendeltség közül 10-nél állapították meg, hogy az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya 10 százalékot meghaladó mértékben eltér az országos átlagtól, ezért ezeknél a kirendeltségeknél vizsgálatot indítanak, összesen 8500, szúrópróbaszerűen kiválasztott menedékjogi eljárást tekintenek át.
A szóvivő elmondta, hogy az országos átlagtól felfelé és lefelé is tapasztaltak 10 százaléknál nagyobb eltérést, vagyis egyes kirendeltségeknél szokatlanul sok, más kirendeltségeken szokatlanul kevés menedékkérő kapott valamilyen – Németországban maradásra feljogosító –menedékjogi státuszt.
A brémai kirendeltség korábbi vezetője ellen az ügyészség nyomoz azzal a gyanúval, hogy legkevesebb 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket. A BAMF az ügyészségi nyomozástól függetlenül áttekinti a kirendeltségen 2000 óta pozitívan elbírált valamennyi menedékjogi kérelem ügyét, mintegy 18 ezer eljárást, a feladatra egy 70 szakemberből álló munkacsoportot alakítottak.
A Bild am Sonntag című vasárnapi lap azt írta, hogy az áprilisban nyilvánosságra került brémai ügy miatt Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter leváltotta a migrációs ügyekkel és a menekültügyi hatósággal foglalkozó osztály vezetőjét. A tárca szóvivője azt mondta, hogy az intézkedés az új kormány felállásával függ össze, a minisztérium szervezeti és személyzeti átalakításának része, és nincs köze a BAMF-nál történt esetekhez.
Egy másik vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) arról írt, hogy Horst Seehofert csak a brémai ügy nyilvánosságra kerülése előtt egy nappal, április 19-én tájékoztatták a történtekről a munkatársai, pedig már hetekkel korábban tudtak róla. A márciusban hivatalba lépett minisztert a BAMF vezetői sem tájékoztatták, amikor április 6-án bemutatkozó látogatást tett a hatóságnál.
Horst Seehofer „dühöngött”, amikor végül tudomást szerzett a szabálytalanságokról, amelyek az ügyészség szerint a korrupció gyanúját is felveti – írta a FAS, megjegyezve, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének igen kényes a brémai eset, mert a menekültügy és a migráció a legfontosabb témái közé tartozik.
Az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) palamenti (Bundestag-) vizsgálóbizottság felállítását sürgeti. Horst Seehofer a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében kiemelte, hogy üdvözölné, ha a testület fel is állítaná a vizsgálóbizottságot. Hozzátette, hogy maga is a független vizsgálat híve, ezért felkérte a Szövetségi Számvevőszéket, hogy vegye beható elemzés alá a BAMF működését, és kutassa fel az esetleges rendszerszintű hiányosságokat.
(MTI)