Elemző: Zelenszkij eddig is legitim célpont volt Oroszország számára
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az ukrán ellenzék is kaphat most az alkalmon, és megpróbálhatja elmozdítani Zelenszkijt az elnöki székből.
Tovább gyarapszik a történelmileg orosz területen élő muszlim népesség: tádzsik és üzbég migránsok tömegei érkeznek az elvándorlás és szegénység sújtotta orosz vidékre a jobb és nyugodtabb élet reményében. Faluról falura haladó „inváziójukat” a tősgyökeres lakosság jobbára rosszallóan nézi, ám a Kremlnek jól jönnek a jobb életért cserébe engedelmet tanúsító vendégmunkások.
Tudták, hogy az európai országok közül Oroszországban az egyik legmagasabb a muszlimok aránya – magasabb, mint akár Franciaországban, Belgiumban vagy Svédországban? Különböző becslések és mérések 6 és 15 százalék közé teszik a muszlim népesség részesedését a 144 milliós lélekszámú Oroszországban. A muszlimok magas aránya és a migráció Oroszországot is érintő jelensége pedig nem jár következmények nélkül.
A Radio Free Europe érdekes társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet egy nemrégiben megjelent cikkében:
A munkások – főként a volt közép-ázsiai tagköztársaságokból – az elöregedő, az orosz fiataloknak perspektívát nem kínáló falvakba érkeznek a magasabb fizetés reményében, faluról falura haladva népesítve be a kihaló orosz vidéket.
Manszur Mirovaljev cikkében egy átlagos orosz falu példáján keresztül tárja elénk a vendégmunkások ottani életét.
***
Új életet lehelnek a kihaló falvakba
Rozsgyesztveno kicsiny, nyolcszáz lelkes település Tver mellett, Moszkvától 200 kilométerre északnyugatra. Nagyon egyedinek nem nevezhetnénk, leginkább a minden orosz faluban megtalálható omladozó faház – ortodox templom – reménytelenség hármasával lehetne legjobban jellemezni. Azonosítását még az sem könnyíti meg, hogy Oroszország-szerte körülbelül 40 Rozsgesztveno nevű települést találunk, ebből pedig mintegy két tucat Moszkva közelében helyezkedik el.
Sokaknak azonban Rozsgyesztvo nem a reménytelenséget, hanem a jobb élet lehetőségét kínálja: Nazim Szolijev a volt közép-ázsiai tagköztársaságok legszegényebbikéből, Tádzsikisztánból érkezett új otthonába. A 35 éves férfi jelenleg fűtőként dolgozik a helyi iskolában, volt főnöke pedig nem csinál titkot abból, miért alkalmazta: „Még mindig inkább te, mint a kínaiak” – vetette oda neki egyszer. Szolijev munkájával a faluban havi 250 dollárnak megfelelő rubelt keres, ami a tádzsik átlagfizetés csaknem kétszerese.
Orosz idill Rozsgyesztveno határában. Fotó: Google Maps
Az oroszul folyékonyan beszélő – és a perzsa gondolkodótól, Omar Hajjámtól rendszeresen idézni tudó – Szalijev ugyanakkor nem az egyetlen bevándorló a faluban. Csupán egyike annak a 46 másik családnak, akik Tádzsikisztánból Rozsgyesztvenóba jöttek, az elmúlt évtizedben megduplázva-megtriplázva a kihaló falu lakosságát. Az iskolába – ahol a férfi dolgozik – sem csupán oroszok járnak már: a gyerekek fele szintén tadzsik, ahogyan a munkások feleségei hosszú szoknyáikban és hidzsábjaikban is gyakori vendégek a falu élelmiszerboltjában.
Rozsgyesztveno esete közel sem elszigetelt: a jobb élet reményében a 2000-es években több millió, főként muszlim vallású gazdasági bevándorló érkezett Közép-Ázsiából először az orosz városokba, onnan pedig a falvakba. Óriási etnikai átrendeződés van folyamatban, melyet a helyiek is megéreznek: sok lakos szkeptikusan beszél a bevándorlókról, egyben vészjósló a saját jövőjét tekintve.
– magyarázza az utóneve elhallgatását kérő, bortnyikovói lakos, Viktor Jerofojevics.
Falvak tízezrei haltak ki teljesen
Véleményével nincs egyedül: számos közvélemény-kutatás mutatja, az oroszok tartanak a kontrollálatlanul beáramló idegenektől – féltik munkahelyeiket és tartanak attól, hogy az ország demográfiai helyzete teljesen felborulhat. Vjacseszlav Posztavnyin, aki a moszkvai migrációval foglalkozó intézetet, a 21. század Migrációs Alapot vezeti,
amikor Dél-Oroszországban letelepedtek a korábbi nomád törzsek, és megindult a terület iszlamizációja.
A helyi lakosság „utolsó reménye az ortodox templomok építése lehet” – véli Posztavnyin, rávilágítva az etnikai orosz lakosság félelmeire a muszlim hívek gyarapodásával kapcsolatban. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet is pont ezt mutatta ki: az oroszok négyötöde a bevándorlók számának limitálását várja el a kormánytól, kétharmaduk pedig úgy véli, a migránsoknak számukra kijelölt „különleges területeken” kéne élniük. A független Levada intézet mérése szerint pedig az oroszok egynegyede „irritációt, ellenszenvet vagy félelmet” érez a közép-ázsiaiak iránt.
Lassú bomlás. Fotó: Yandex Maps/sbp436
Pedig nagyon úgy tűnik, nélkülük a vidék hanyatlásának megfékezése reménytelen lehet: az ENSZ urbanizációs jelentése szerint az orosz vidékről való elvándorlás a következő évtizedekben csak tovább gyorsulhat, a mostani 37 millióról 2050-re 22 millióra csökkenhet a kistelepüléseken élők száma az ország 144 milliós lakosságán belül.
A tádzsikok érkezéséig Rozsgyesztveno sem kivétel országos trend alól: a Szovjetunió – és az állami gazdaságok – összeomlása óta munkalehetőség alig van, a termékenységi ráta igen alacsony, a városokba való vándorlás viszont annál nagyobb. Az egykor az orosz idillt megtestesítő falvak pedig már csak árnyai önmaguknak – omladozó házakat, aszfaltozatlan mellékutcákat és kátyús útvonalakat találunk csupán.
további 20 ezer pedig a 2010-es népszámlálás szerint teljesen elhagyatottá vált.
„Nem félnek dolgozni”
A falu lakossága előtt sincsen sok perspektíva: az idősebbek kénytelenek a földeken dolgozni, hogy kiegészítsék csekélyke nyugdíjukat, míg a fiatalabbak krumplit termesztenek, valamit az út mentén gombákat, gyümölcsöket árulnak az arra tévedő gazdagabb városiaknak. Egy helyi munkanélküli – aki jelenleg gombát és áfonyát árul – foglalja össze a vidék negyedszázados hanyatlását. „Az összes háztáji gazdaság elpusztult, az összes állatfarm...régen minden öregasszonynak voltak birkái, tehenei. Most senkinek sincs semmije. Még csirkéi sem” – panaszolja Vlagyimir.
Ennél még rosszabb körülmények közül jönnek a vidéket ellepő tádzsik családok: legtöbben a különösen szegény, Gorno-Badaksztán-régióból érkeznek, és keményen dolgoznak, hogy állampolgárságot kaphassanak a számukra az ígéret földjét jelentő Oroszországban. A bevándorlók többek között több, korábban üresen álló háromemeletes épületet is felújítottak, felvásárolták a düledező faházakat, mára pedig három tucat tádzsik gyerek jár a helyi iskolába – megduplázva az intézmény kapacitását.
Templom helyett mecset kell majd? Fotó: Yandex Maps/denis516
A Rozsgyesztveno környéki tádzsikok pedig – a tizenévesektől a középkorú férfiakig – szinte minden eléjük kerülő munkalehetőséget elfogadnak, legyen szó akár bogyó- és gombagyűjtésről, a közeli fűrészmalomban, vagy a farmokon való munkáról, akár Tver városában busz- és taxisofőrködésről.
– magyarázza Dmitrij Kirdanov, a falu polgármestere – „ebben pedig különböznek a tősgyökeres lakosságtól”.
Kirdanov azonban hozzáteszi, a bevándorlók a nőkkel való magatartásukban ázsiai viselkedést hordoznak, amit a helyiek nehezményeztek – a falu vezetése azonban egy „konferenciát” szervezett a bevándorlóknak, és hamarosan „a fiúk már nem viselkedtek bárdolatlanul a lányokkal”.
Putyinéknak nagyon jól jönnek a bevándorlók
Sukhrat Ganyiev, egy üzbég emberijogi szervezet gazdasági migrációval foglalkozó szakértője arról beszélt, hasonló folyamat megy most végbe, mint amikor a 2000-es években úgynevezett „üzbég falvak” alakultak ki Oroszországban: a falu vezetői és a gazdálkodók gyakran megengedik a gazdasági migránsoknak, hogy birtokba vegyék az elhagyott házakat, sőt, még munkát és tartózkodási engedélyt is segítenek nekik szerezni.
„Ez bevett gyakorlat, és a helyi társadalomba való integrációt is segíti” – magyarázza Ganyiev a bevándorlókról, akik az orosz útlevelüket, állampolgárságukat megszerezve gyakran már gyerekeiket is orosz iskolába járatják. Megint mások Dél-Oroszországban telepednek le, a földeken végigdolgozzák a nyarakat, majd télre hazaindulnak anyaországaikba.
Göröngyös úton. Fotó: Yandex Maps/denis516Ugyanakkor a leggyakoribb, hogy a nagyvárosokban dolgozó migránsok inkább vidékre költöznek családjaikkal együtt az alacsonyabb bérleti díjak és élelmiszerárak, no meg persze a biztonságosabb, egészségesebb környezet miatt. „Jobb helyen vannak itt, a faluban” – magyarázza egy Buharából érkezett üzbég taxisöfőr a gyerekeiről. Szerinte „Moszkvában nehéz őket felügyelet alatt tartani”.
Rovsan Kushvaktov, aki négy éve érkezett a Moszkvától délre elhelyezkedő Korosevóba, a 180 kilométerre lévő fővárosban dolgozik.Családját csak hetente tudja látogatni, 18 órás műszakjai között autójában alszik.
Ahogy pedig nő az állampolgárságot szerző migránsok száma az országban,
Állampolgárságukat megkapva a helyi közösségek engedelmesen részt vesznek minden választáson, és jó eséllyel szavaznak a Putyin alapította Egységes Oroszország pártra. Ebben pedig a közösség befolyásos vezetői is nagy szerepet játszanak, magyarázza Rozsgyesztveno polgármestere: „Nekik köszönhetően mindig magas a részvétel”. Hozzáteszi: „Mindenféle politikai szélhámosok próbálták már őket kihasználni. De már bíznak a [Kreml] hatalmában, és kimondják: soha többet nem adják el politikai szimpátiájukat”.