Muszlim bevándorlók népesítik be a kihaló orosz vidéket

Tudták, hogy az európai országok közül Oroszországban az egyik legmagasabb a muszlimok aránya – magasabb, mint akár Franciaországban, Belgiumban vagy Svédországban? Különböző becslések és mérések 6 és 15 százalék közé teszik a muszlim népesség részesedését a 144 milliós lélekszámú Oroszországban. A muszlimok magas aránya és a migráció Oroszországot is érintő jelensége pedig nem jár következmények nélkül.

A Radio Free Europe érdekes társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet egy nemrégiben megjelent cikkében:

A munkások – főként a volt közép-ázsiai tagköztársaságokból – az elöregedő, az orosz fiataloknak perspektívát nem kínáló falvakba érkeznek a magasabb fizetés reményében, faluról falura haladva népesítve be a kihaló orosz vidéket.

Manszur Mirovaljev cikkében egy átlagos orosz falu példáján keresztül tárja elénk a vendégmunkások ottani életét.

***

Új életet lehelnek a kihaló falvakba

Rozsgyesztveno kicsiny, nyolcszáz lelkes település Tver mellett, Moszkvától 200 kilométerre északnyugatra. Nagyon egyedinek nem nevezhetnénk, leginkább a minden orosz faluban megtalálható omladozó faház – ortodox templom – reménytelenség hármasával lehetne legjobban jellemezni. Azonosítását még az sem könnyíti meg, hogy Oroszország-szerte körülbelül 40 Rozsgesztveno nevű települést találunk, ebből pedig mintegy két tucat Moszkva közelében helyezkedik el.

Sokaknak azonban Rozsgyesztvo nem a reménytelenséget, hanem a jobb élet lehetőségét kínálja: Nazim Szolijev a volt közép-ázsiai tagköztársaságok legszegényebbikéből, Tádzsikisztánból érkezett új otthonába. A 35 éves férfi jelenleg fűtőként dolgozik a helyi iskolában, volt főnöke pedig nem csinál titkot abból, miért alkalmazta: „Még mindig inkább te, mint a kínaiak” – vetette oda neki egyszer. Szolijev munkájával a faluban havi 250 dollárnak megfelelő rubelt keres, ami a tádzsik átlagfizetés csaknem kétszerese.

^{Orosz idill Rozsgyesztveno határában. Fotó: Google Maps}

Az oroszul folyékonyan beszélő – és a perzsa gondolkodótól, Omar Hajjámtól rendszeresen idézni tudó – Szalijev ugyanakkor nem az egyetlen bevándorló a faluban. Csupán egyike annak a 46 másik családnak, akik Tádzsikisztánból Rozsgyesztvenóba jöttek, az elmúlt évtizedben megduplázva-megtriplázva a kihaló falu lakosságát. Az iskolába – ahol a férfi dolgozik – sem csupán oroszok járnak már: a gyerekek fele szintén tadzsik, ahogyan a munkások feleségei hosszú szoknyáikban és hidzsábjaikban is gyakori vendégek a falu élelmiszerboltjában.

Rozsgyesztveno esete közel sem elszigetelt: a jobb élet reményében a 2000-es években több millió, főként muszlim vallású gazdasági bevándorló érkezett Közép-Ázsiából először az orosz városokba, onnan pedig a falvakba. Óriási etnikai átrendeződés van folyamatban, melyet a helyiek is megéreznek: sok lakos szkeptikusan beszél a bevándorlókról, egyben vészjósló a saját jövőjét tekintve.

 – magyarázza az utóneve elhallgatását kérő, bortnyikovói lakos, Viktor Jerofojevics.

Falvak tízezrei haltak ki teljesen

Véleményével nincs egyedül: számos közvélemény-kutatás mutatja, az oroszok tartanak a kontrollálatlanul beáramló idegenektől – féltik munkahelyeiket és tartanak attól, hogy az ország demográfiai helyzete teljesen felborulhat. Vjacseszlav Posztavnyin, aki a moszkvai migrációval foglalkozó intézetet, a 21. század Migrációs Alapot vezeti,

amikor Dél-Oroszországban letelepedtek a korábbi nomád törzsek, és megindult a terület iszlamizációja.

A helyi lakosság „utolsó reménye az ortodox templomok építése lehet” – véli Posztavnyin, rávilágítva az etnikai orosz lakosság félelmeire a muszlim hívek gyarapodásával kapcsolatban. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet is pont ezt mutatta ki: az oroszok négyötöde a bevándorlók számának limitálását várja el a kormánytól, kétharmaduk pedig úgy véli, a migránsoknak számukra kijelölt „különleges területeken” kéne élniük. A független Levada intézet mérése szerint pedig az oroszok egynegyede „irritációt, ellenszenvet vagy félelmet” érez a közép-ázsiaiak iránt.

^{Lassú bomlás. Fotó: Yandex Maps/sbp436}

Pedig nagyon úgy tűnik, nélkülük a vidék hanyatlásának megfékezése reménytelen lehet: az ENSZ urbanizációs jelentése szerint az orosz vidékről való elvándorlás a következő évtizedekben csak tovább gyorsulhat, a mostani 37 millióról 2050-re 22 millióra csökkenhet a kistelepüléseken élők száma az ország 144 milliós lakosságán belül.

A tádzsikok érkezéséig Rozsgyesztveno sem kivétel országos trend alól: a Szovjetunió – és az állami gazdaságok – összeomlása óta munkalehetőség alig van, a termékenységi ráta igen alacsony, a városokba való vándorlás viszont annál nagyobb. Az egykor az orosz idillt megtestesítő falvak pedig már csak árnyai önmaguknak – omladozó házakat, aszfaltozatlan mellékutcákat és kátyús útvonalakat találunk csupán.

további 20 ezer pedig a 2010-es népszámlálás szerint teljesen elhagyatottá vált.

„Nem félnek dolgozni”

A falu lakossága előtt sincsen sok perspektíva: az idősebbek kénytelenek a földeken dolgozni, hogy kiegészítsék csekélyke nyugdíjukat, míg a fiatalabbak krumplit termesztenek, valamit az út mentén gombákat, gyümölcsöket árulnak az arra tévedő gazdagabb városiaknak. Egy helyi munkanélküli – aki jelenleg gombát és áfonyát árul – foglalja össze a vidék negyedszázados hanyatlását. „Az összes háztáji gazdaság elpusztult, az összes állatfarm...régen minden öregasszonynak voltak birkái, tehenei. Most senkinek sincs semmije. Még csirkéi sem” – panaszolja Vlagyimir.

Ennél még rosszabb körülmények közül jönnek a vidéket ellepő tádzsik családok: legtöbben a különösen szegény, Gorno-Badaksztán-régióból érkeznek, és keményen dolgoznak, hogy állampolgárságot kaphassanak a számukra az ígéret földjét jelentő Oroszországban. A bevándorlók többek között több, korábban üresen álló háromemeletes épületet is felújítottak, felvásárolták a düledező faházakat, mára pedig három tucat tádzsik gyerek jár a helyi iskolába – megduplázva az intézmény kapacitását. 

^{Templom helyett mecset kell majd? Fotó: Yandex Maps/denis516}

A Rozsgyesztveno környéki tádzsikok pedig – a tizenévesektől a középkorú férfiakig – szinte minden eléjük kerülő munkalehetőséget elfogadnak, legyen szó akár bogyó- és gombagyűjtésről, a közeli fűrészmalomban, vagy a farmokon való munkáról, akár Tver városában busz- és taxisofőrködésről.

– magyarázza Dmitrij Kirdanov, a falu polgármestere – „ebben pedig különböznek a tősgyökeres lakosságtól”.

Kirdanov azonban hozzáteszi, a bevándorlók a nőkkel való magatartásukban ázsiai viselkedést hordoznak, amit a helyiek nehezményeztek – a falu vezetése azonban egy „konferenciát” szervezett a bevándorlóknak, és hamarosan „a fiúk már nem viselkedtek bárdolatlanul a lányokkal”.

Putyinéknak nagyon jól jönnek a bevándorlók

Sukhrat Ganyiev, egy üzbég emberijogi szervezet gazdasági migrációval foglalkozó szakértője arról beszélt, hasonló folyamat megy most végbe, mint amikor a 2000-es években úgynevezett „üzbég falvak” alakultak ki Oroszországban: a falu vezetői és a gazdálkodók gyakran megengedik a gazdasági migránsoknak, hogy birtokba vegyék az elhagyott házakat, sőt, még munkát és tartózkodási engedélyt is segítenek nekik szerezni.

„Ez bevett gyakorlat, és a helyi társadalomba való integrációt is segíti” – magyarázza Ganyiev a bevándorlókról, akik az orosz útlevelüket, állampolgárságukat megszerezve gyakran már gyerekeiket is orosz iskolába járatják. Megint mások Dél-Oroszországban telepednek le, a földeken végigdolgozzák a nyarakat, majd télre hazaindulnak anyaországaikba.

Ugyanakkor a leggyakoribb, hogy a nagyvárosokban dolgozó migránsok inkább vidékre költöznek családjaikkal együtt az alacsonyabb bérleti díjak és élelmiszerárak, no meg persze a biztonságosabb, egészségesebb környezet miatt. „Jobb helyen vannak itt, a faluban” – magyarázza egy Buharából érkezett üzbég taxisöfőr a gyerekeiről. Szerinte „Moszkvában nehéz őket felügyelet alatt tartani”.

Rovsan Kushvaktov, aki négy éve érkezett a Moszkvától délre elhelyezkedő Korosevóba, a 180 kilométerre lévő fővárosban dolgozik.Családját csak hetente tudja látogatni, 18 órás műszakjai között autójában alszik.

Ahogy pedig nő az állampolgárságot szerző migránsok száma az országban,

Állampolgárságukat megkapva a helyi közösségek engedelmesen részt vesznek minden választáson, és jó eséllyel szavaznak a Putyin alapította Egységes Oroszország pártra. Ebben pedig a közösség befolyásos vezetői is nagy szerepet játszanak, magyarázza Rozsgyesztveno polgármestere: „Nekik köszönhetően mindig magas a részvétel”. Hozzáteszi: „Mindenféle politikai szélhámosok próbálták már őket kihasználni. De már bíznak a [Kreml] hatalmában, és kimondják: soha többet nem adják el politikai szimpátiájukat”.