A koreai békeszerződés aláírása után sem távoznak majd az amerikai katonai erők Dél-Korából – hangoztatta Mun Dzse In dél-koreai államfő szerdán.
Mun Dzse In dél-koreai államfő cáfolta szerdán, hogy az amerikai katonai erők távoznának országából, miután Szöul békeszerződést ír alá Észak-Koreával, mert szerinte annak nincs köze Phenjanhoz, csupán a dél-koreai-amerikai szövetséghez. Kijelentésével az elnök a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat korábban megjelent cikkére reagált, amelyben egyik tanácsadója úgy vélekedett, hogy a békeszerződés aláírását követően nehéz lenne igazolni az amerikai katonák további jelenlétét Dél-Koreában.
A Yonhap szöuli hírügynökség a dél-koreai kormányzat egy másik képviselőjét idézve azt írta, hogy az Egyesült Államok katonái közvetítő szerepet töltenek be a környező államok, Kína és Japán között. Dél-Koreában 28 500 amerikai katona teljesít szolgálatot. Jelenlétük az ideiglenes tűzszünet aláírásával befejeződött, 1950-53-as koreai háború öröksége.
A múlt héten, április 27-én történelmi csúcstalálkozót tartott a két országot elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzson határfaluban Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök. Tíz éve ez volt az első tárgyalás ilyen magas szinten a két állam között. A két vezető megállapodott arról, hogy véget vetnek az ellenségeskedésnek, valamint azon munkálkodnak, hogy atommentessé tegyék a Koreai-félszigetet.
(MTI)
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
Szlovákiából sem kértek.
Fegyverek helyett azonnali tűzszünetre és tárgyalásra van szükség!
És a lap szerint „ez még csak a kezdet”.
Az ukrán elnököt nagyon hamar meggyőzte Donald Trump.
Azt azonban elutasította, hogy Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.
„A nők nem olyan férfit akarnak, aki az ajtóhoz löki a várandós feleségét, aki nadrágszíjat vág a hátához vagy lehallgatja” – mondta az országgyűlési képviselő.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
