Álhírek mindenütt
Arra hívták fel a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkezni az álhírek terjedésének a demokratikus társadalomra gyakorolt hatásáról sem. A kiszivárogtatás fenyegetettséget jelent – mondták. Mint hangsúlyozták, a biztonsági környezet javítását jelenti a magánélet online biztonságának védelme is, ezért minden európainak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy megfelelő ismeretre tegyenek szert a közösségi oldalak használata és adataik védelme terén.
A Facebook neve több adatlopási botrány során merült fel a múltban. A közösségi oldalt azzal vádolják: hagyta, hogy a Cambridge Analytica nevű cég több millió felhasználó adatait engedélyük nélkül szerezte meg annak érdekében, hogy a Brexitről szóló népszavazás és 2016-os amerikai elnökválasztás alatt célzott üzeneteket küldjön számukra. Az adatlopás legalább 87 millió felhasználót, köztük 2.7 millió európait érinthet.
Az EU szigorít
A Facebook kedden közölte, hogy összehangolva tevékenységét az új európai uniós szabályozással e héttől kezdve új titkosítási lehetőségeket biztosít európai felhasználói számára személyes adataik védelmére. Az új irányelvek szerint a Facebook-felhasználók a reklámokról, a harmadik féltől érkező információkról, politikai, vallási nézeteik és családi állapotuk megosztásáról dönthetnek majd. Emellett arra kérik a közösségi oldal tagjait, hogy nyilatkozzanak arról: kívánják-e használni az arcfelismerő technológiát. Ez lehetővé teszi, hogy értesítsék a felhasználókat, ha valaki felhatalmazás nélkül képet tesz közzé róluk.