Djukanovic azzal kampányolt, hogy Montenegró Brüsszellel ápol majd szoros viszonyt, és nem melegíti fel a kapcsolatot Moszkvával.
Az előzetes eredmények szerint Milo Djukanovic már az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában megszerezte a szavazatok több mint ötven százalékát, és ezzel megnyerte a voksolást. A Djukanovic vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) már be is jelentette, hogy Montenegró új köztársasági elnöke Milo Djukanovic lett. Milos Nikolic, a DPS képviselője újságíróknak azt mondta, Djukanovic nagy és történelmi győzelmet aratott egy olyan választási versenyben, amelyben „egyedül volt mindenki ellen".
Az országos választási bizottság még nem közölt előzetes adatokat, ám két megfigyelőközpont felmérése szerint sem kell második fordulót tartani, Djukanovicra ugyanis már az első fordulóban a szavazópolgárok 53-54 százaléka szavazott, míg a legfőbb riválisának tartott, párton kívüli Mladen Bojanic a voksok 33 százalékát szerezte meg.
Bojanic esti sajtótájékoztatóján közölte: nem fog gratulálni Djukanovicnak. Megköszönte ugyanakkor a támogatást, és leszögezte: nem adja fel a harcot, megmutatkozott, hogy szükség van az általa képviselt elvekre, ezért tovább fog küzdeni azért, hogy „felszabadítsa Montenegrót Djukanovic diktatúrája alól".
A nem hivatalos adatok szerint a végleges részvételi arány 64 százalékos volt, míg a választási bizottság által közölt adatok alapján este fél nyolcig a szavazópolgárok 61,6 százaléka voksolt.
Az elnöki tisztségért hét jelölt indult. Filip Vujanovic leköszönő államfő mandátuma május 20-án jár le, Milo Djukanovic ezt követően veheti át tőle az elnöki posztot. A politikus korábban 27 évig vezette már a kis, Adria-parti országot hat mandátumban miniszterelnökként, egyszer pedig köztársasági elnökként.
A voksolás rámutatott arra, hogy mennyire elkötelezett Montenegró az euroatlanti integráció mellett. Djukanovic a kampánya során azt ígérte, vezetésével az eddigi irányvonal folytatódik, vagyis az ország Brüsszellel ápol majd szoros viszonyt, és nem melegíti fel a kapcsolatot Moszkvával.
Milo Djukanovic volt az, aki 2006-ban függetlenítette Montenegrót Szerbiától, később pedig a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, valamint elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat, amelyek eredményeként Podgorica már a 35 fejezetből 30-at megnyitott Brüsszellel a csatlakozási tárgyalások során, és várhatóan 2025-re az EU teljes jogú tagjává válik. A NATO-nak már tavaly tagjává vált a kis balkáni ország. A többi jelölt az EU-val fenntartott kapcsolat lazítását, és az Oroszországgal való viszony megerősítését ígérte.
(MTI, MTI/AP/Risto Bozovic)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Nem mindennapi jelenetek.
