A nemzetközi ügyészség szerint a volt boszniai szerb elnök „visszaélt roppant hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, s az igazság megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja”.
Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte kedden az ügyészség a háborúk bűnök miatt 40 év szabadságvesztésre ítélt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnökre az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) előtt zajló fellebbviteli tárgyaláson.
Katrina Gustafson, a vádhatóság képviselője arról beszélt az öttagú hágai bírói testület előtt, hogy Karadzic „visszaélt roppant hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, s az igazság megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja”. A magát ártatlannak valló exelnök ítélete érvénytelenítését és új tárgyalás kiírását kérte.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
„Az ukrajnai béke kulcsa nem Moszkvában vagy Kijevben van, hanem Brüsszelben” – nyilatkozott a miniszterelnök Mórahalmon.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
