Nem is titkolják az amerikaiak: Trump számára Orbán fontosabb politikus, mint Putyin
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
„Nem lesz többé háború a Koreai-félszigeten, és a béke új korszaka kezdődik" – olvasható a Panmindzson Nyilatkozatban.
A Korea-közi csúcstalálkozó tárgyalásainak végén Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzsein dél-koreai elnök közös nyilatkozatot adott ki a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítéséről, és a tervek szerint 2018-ban hivatalosan is aláírnának egy békeegyezményt, amivel formálisan lezárnák az 1950-53 között zajló koreai háborút, írja az Index a CNN nyomán. „Nem lesz többé háború a Koreai-félszigeten, és a béke új korszaka kezdődik" – olvasható a Panmindzson Nyilatkozatban.
A közös nyilatkozatban az is szerepel, hogy berekesztik az ellenségeskedés minden formáját a két Korea között, a demilitarizált zónát egy „béke övezetté” alakítják át, ami többek között azt jelenti, hogy május 1-től mindkét oldalon befejezik a propagandaadásokat.
Kim Dzsongun átlépte a határt
A két elnök a Koreát elválasztó demilitarizált zónában találkozott, aztán átlépett a demarkációs vonalon Dél-Koreába. Ezzel Kim Dzsongun lett az első észak-koreai vezető, aki átlépett Dél-Koreába, a koreai háború 1953-as lezárulta óta.
Trump a következő
Donald Trump amerikai elnök korábban már jelezte, hogy a megfelelő feltételek mellett „áldását adja" a békeegyezményre, ugyanis az Egyesült Államoknak és Kínának is, mint hadviselő félnek alá kellene írnia a dokumentumot. A béke teljes nukleáris leszerelést is jelentene a szerződés szerint: Mun Dzsein nyilatkozata szerint a két koreai vezető egyetértett abban, hogy a félsziget teljes atommentesítéséért dolgoznak majd.
„Mindannyian régóta vártunk erre a pillanatra” – értékelte a tárgyalást Kim Dzsongun. „Anélkül élvezhetjük majd a békét és biztonságot a Koreai-félszigeten, hogy félni kellene a háborútól”.
Trump korábbi kijelentése szerint addig folytatódik a maximális nyomásgyakorlás, és nem enyhítenek a szankciókon, amíg nem látnak tényleges lépéseket Észak-Koreától a teljes nukleáris leszerelés felé. Az északi rezsim fennmaradása zálogaként tekintett az atom- és rakétaprogramra, és azt sem lehet pontosan tudni, hogy mennyi atombombája van egyáltalán Észak-Koreának.